A kath. templom.
A kath. templom.
Mielőtt a város történetére áttérnénk, a római katholikus és az ág. h. evangélikus templomról akarunk megemlékezni. Katholikus temploma tiszta gót 221stilű, de tornya nincsen. Régi okiratok nagy és díszes templomként említik. Külsőleg a befejezetlenség nyomát viseli magán, mert Neustift felé néző fala egész sima. Egyik verzió szerint hajdan tényleg nagyobb volt és toronynyal volt ellátva, de 1663-ban, a mikor a törökök a várost elpusztították és még a templom sírboltjait is feltörték s a csontokat azokból kihányták, pusztult el a torony felőli rész is, melynek helyére egyszínű síma falat vontak. Főoltára a középkori szobrászat egyik legérdekesebb alkotása. A templom belsejében több szarkofag és síremlék van. Így Szentgyörgyi és Bazini János grófé a XV. századból, Serédy Gáspár, Felsőmagyarország kormányzójáé a XVI. századból és másoké, melyek közül az egyik – az itt elterjedt monda szerint – a határban, hegytetőn álló Weissenstein nevű várrommal, mely a Szentgyörgyi és Bazini grófok fészke volt, állítólag földalatti folyosóval van összekötve. Látható itt egy Mária halálát ábrázoló szobor is a XV. századból. A Pozsony felé eső határban vannak a Szent János és a Mária kápolnák, mely utóbbinál minden év aug. 15-én nagy búcsut tartanak.
