Ipartelepek.
Ipartelepek.
Kaposvár legnagyobb gyártelepe a czukorgyár, a melyet a Budapesten székelő Mezőgazdasági Ipar R.-T. alapított 1894-ben. Igazgatója Kladnigg Alajos. Gyárt nyers és homokczukrot. A gyár területe 90 k. hold, a melyen 32 épület áll. A hajtóerő gőz és petroleum, 980 lóerővel. Van külön iparvágánya. A munkások száma 8–9 száz, a kik között 124 nő van. Évente 1,250.000 mm répa kerül feldolgozásra és az így nyert czukor kiviteli piacza a Levante, Anglia, India és Amerika. A gyár számos munkásjóléti intézményt tart fenn. Vannak munkásfürdői, 100 munkáslakása kerttel, kukoriczafölddel, melyet a munkások ingyen élveznek. Van vállalati betegsegélyző-pénztára, melyben a munkások tagsági díját csak a gyár fizeti, évente körülbelül 18.000 koronát. Van egy 100.000 koronás alap, a melyből – bizonyos kulcs szerint – a munkások 1, 5, 10, 15 és 20 éves szolgálatuk után jutalomban részesülnek. A czukorgyári alkalmazottak és munkások fogyasztási szövetkezetének van fűszerárusítása, mészárszéke és italmérése. Azonkívül elfogad takarékbetéteket is, melyeket 6% mellett kamatoztat. A tisztviselők számára is van 400.000 koronás nyugdíjpótló alap.
Gruber József szalámigyára 1911-ben keletkezett s a mai tulajdonos alapította. Gyárt szalámit és mindenféle hentesárút. A gyár területe 1400 öl s két épületből áll. A hajtóerő két villamosmotor, összesen 13 lóerővel. Munkások száma 12–16, a kik közül 3 nő. Az évi termelés 20.000 mm hentesárú, melynek hazai piacza Somogy, kiviteli piacza Bosznia és Dalmáczia.
Az Erzsébet-gőzmalom, gőzfürdő és műjéggyár-társaság telepe még 1898-ban keletkezett, de csak újabban került a mostani társaság tulajdonába. A fürdőben van 8 kád, továbbá gőzfürdő, meleg és hideg medenczével. A telep területe 24.000 m, melyen öt épület áll. A hajtóerő 75 HP gőzgép. Munkások száma 26, a kik közül 4 nő. A termelés a malomban naponta egy vaggon liszt és a jéggyárban naponta 300 db jég. A liszt helyben és a környéken, a jég csak helyben kerül eladásra.
Kender György Margit-malma 1893–94-ben épült. Ujváry István alapította, de a mai tulajdonos 1912-ben megnagyobbította. A hajtóerő 50 HP nyersolajmotor és a munkások száma 4. A termelés hetenként 10–12 vaggon liszt, a mi helyben és a megyében kerül fogyasztásra.
Tankovits János Gizella-gőzmalma 1900-ban keletkezett; alapította a tulajdonos. Területe 23.000 öl s egy épületből áll. A hajtóerő egy 72 HP félstabil gőzgép. Munkások száma 10. Az évi termelés 1000 tonna liszt, a mi a helyi piaczon kerül fogyasztásra.
Ezeken kívül volt még a Vétek-féle Anna-gőzmalom, valamint az 1900 óta fennálló Hirschmann-féle gőzmalom, melyek a közelmultban leégtek, de mindkettő újra felépül. Az utóbbinak a felépítésére alakult 1912-ben a Kaposvári Gőzmalom R.-T. 400.000 korona alaptőkével. A részvénytársaság elnöke gróf Hoyos Miksa, ügyvezető igazgató Hirschmann Mór.
A Kaposvári Sörfőzde 1908-ban keletkezett; alapította Krausz Mór tulajdonos. Gyárt különféle söröket. A gyár területe 2 k. hold s egy nagy épületből áll. A hajtóerő 30 HP gőzgép. A munkások száma 24, ezek közül 10 nő. Az évi termelési képesség 14–15.000 hl. sör. Hazai piacza Somogy, Tolna és Baranya vármegyék és Horvátország.
A Kaposvári Aszbesztczement-, Pala- és Czementárúgyár R.-T. gyára még 1881-ben keletkezett, a mikor azt Borovitz Manó alapította. Részvénytársasággá alakult 1911-ben, 250.000 K alaptőkével, a mely 1250 db 200 koronás részvényből áll. Az igazgatóság elnöke Gyulai Gaal Gaszton, művezető igazgató Borovitz Imre. A gyártelep mai helyén 1912-ben teljesen újjáépült. Gyárt műkövet, műpalát, czement gazdasági czikkeket, készít vasbetonépítkezést és különleges 190szobrászműkő-munkákat. A gyár területe 4009 öl, melyen négy nagy épület áll. A hajtóerő 60 HP nyersolajmotor. A telepről keskeny vágány vezet a vasúti állomásra. Munkások száma 80, a kik közül 20 nő. Az évi termelési képesség 7–800.000 K értékű árú. Hazai piacza az egész Dunántúl.
Mayer Vilmos kocsigyára; 1884-ben alapította a tulajdonos. Gyárt díszkocsikat. A gyár területe 1000 öl és négy épületből áll. A hajtóerő két villamosmotor, 5 1/2 és 3, összesen 8 1/2 HP. Munkások száma 20–25. Az évi termelés 100–120 kocsi. Hazai piacza az egész ország; kiviteli piacza Csehország, Bulgária, Románia, Szerbia és Olaszország. Gyártmányaival már számos kiállításon kitüntetést nyert.
A Kaposvári Vasöntőde és Gépgyár R.-T. 1906 júliusában alakult, 200.000 K alaptőkével, a mely 1000 db 200 koronás részvényből áll. Az igazgatóság elnöke gróf Hoyos Miksa, ügyvezető igazgató Sámuely Pál. A gyár készít gazdasági gépeket, transzmisszió-berendezéseket, vasöntvényeket, de foglalkozik gépjavítással is. A gyár területe 3200 öl, melyen 11 épület áll. A hajtóerő 85 HP gőzgép. Munkások száma 100–120 és az évi termelési képesség 4–500.000 K értékű árú. Hazai piacza egész Magyarország.
Rózsa János műfestő és vegytisztító gyára 1902-ben keletkezett; alapította a tulajdonos. Gyártási ágak a fonál, selyem és gőzműfestés, toll- és vegyészeti ruhatisztitás. A gyár területe 2500 öl és 13 épületből áll. A hajtóerő 50 HP villamosmotor. Munkások száma 40–50, a kik közül fele nő. Hazai piacza az egész ország és kivitele van Horvátországba és Ausztriába.
Haidekker Pál gőzszappangyára 1851-ben keletkezett; alapította Haidekker Pál, a jelenlegi tulajdonos atyja. Gyárt mosó-, kézmosó- és borotvaszappant, jegeczszódát, faggyúgyertyát és nyers gliczerint; különlegessége a savmentes gépfaggyú. A gyár területe 1600 öl s egy főépületből s a raktárhelyiségekből áll. A hajtóerő gőz és villam; van egy gőzkazán 30 m tűzfelülettel és egy 12 HP villamosmotor. Munkások és tisztviselők száma 15, a kik közül 2 nő. Az évi termelési képesség 400.000 K értékű árú. Hazai piacza Somogy, Tolna, Zala és Fejér vármegye, valamint Horvát-Szlavonország.
A Darnay Fivérek téglagyára 1864-ben keletkezett, a mikor is Feldreich Hermann alapította, kitől 1890-ben vették meg a mai tulajdonosok. Gyárt téglát és cserépzsindelyt; különlegességei az idomtéglák és alagcsövek. A gyár területe 14 1/2 m. hold, melyen 14 épület áll. A hajtóerő egy 54 HP Cornwall-kazán, kondenzátorral. Munkások száma 86, kik közül 28 nő. Az évi termelési képesség 7,000.000 db tégla és cserép. Piacza Somogy és Tolna vármegye.
Bauer Testvérek téglagyára; 1880-ban alapította Bauer Ferencz, kitől örökség útján került a mai tulajdonosok kezére. Gyárt téglát, cserepet és alagcsövet. A gyár területe, 17.000 öl, melyen hét épület áll. A hajtóerő 35 HP gőzgép. Munkások száma 70–80, kiknek fele nő. Az évi termelési képesség 4 millió tégla és cserép, a mi helyben és Somogyban kerül eladásra.
Schlesinger Károly téglagyára; 1888-ban alapította Borovitz Adolf és Braun Ede, kiktől 1903-ban vette meg a mai tulajdonos. Gyárt téglát és cserepet. A gyár területe 12 m. hold és 24 épületből áll. Van egy 3 HP villamosmotor, a mi vízhajtásra szolgál. Munkások száma 60, a kik közül 30% a nő. Az évi termelési képesség 3–4,000.000 darab tégla és cserép. Piacza Somogy vármegye.
Schlesinger Albert és József gőztéglagyára; 1902-ben alapították a tulajdonosok. Gyárt téglát és cserepet; különlegessége az oromtégla, hornyolt zsindely és alagcső. A gyár területe 50.000 öl, melyen 29 épület áll. A hajtóerő 75 HP gőzgép. A munkások száma 50–200, kiknek 30%-a nő. Az évi termelési képesség 6,000.000 db. tégla és cserép.
