A kisbirtokon a földárak általában véve túlmagasaknak mondhatók, a menynyiben azok forgalmi ára nem áll arányban a terméshozammal. A somogyi kisgazda (parasztgazda) ha földet vesz, úgy gondolkodik, hogy mivel a felszerelése megvan, új befektetésre szüksége nincs; továbbá mivel a szükséges kézimunkát családjával elvégzi, az még akkor is meghozza a hasznát, ha a földet drágábban is veszi, mert külön költséget nem okoz, csak a munkát szaporítja, a mit a föld meghálál. Ez az oka, hogy a kisgazdák egymásra liczitálnak, felverik a föld árát s a végeredmény az, hogy drágábban fizetik a földet, mint a mennyit a terméshozam alapján ér. A földárak kialakulásánál a fekvés is határoz, mert a belsőségekben a föld ára három-négyszer akkora, mint a határban. Befolyásolja a földárakat a kisgazdáknál az is, hogy a határos nagybirtokból vásárolhatnak-e, mert azt jobban szeretik és a földárak nem túlcsigázottak. Általánosságban a kisbirtoknál a földárak, a viszonyok és talajminőségek szerint, kat. holdanként 500 és 1600 korona között, a belsőségekben pedig 1000 és 2400 korona között váltakoznak. A rétek drágák: kat. holdanként 1000–2000 korona.
A közép- és nagybirtoknál az árak nem oly szélsőségesek, a mennyiben a talaj termőképességének megfelelőleg, a helyi viszonyok szerint, a föld ára kat. holdanként 400 és 1000 korona között mozog.
A szőlő ára magas és minősége szerint 1000 és 4000 korona között variál, a filoxerától kipusztított szőlőhelyeket azonban olcsóbban is meg lehet szerezni.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.