Somogyi adományozások.
Somogyi adományozások.
Zsigmond király, a délvidéki lázadás leveretése és az első török háborúk után, bőkezűen jutalmazta híveit. Főleg a Kanizsaiak és a Marczaliak szereznek jelentékeny birtokokot a vármegye területén. A Kanizsaiak már Nagy Lajos király idejében is jelentékeny somogyi birtokosok voltak és birtokaikat azontúl is gyarapították. 1373-ban megvásárolták Egyházascsicsót. 1395-ben a magvaszakadt Ormánhidi Varju János birtokát nyerték királyi adományul. A Marczaliak közül Dénes 1395-ben a magvaszakadt Prodaviczi Mikcs birtokait: Lábadot és Kálmáncsehit, Miklós pedig testvéreivel együtt, 1396-ban, Fejérkővárát és Kőröshegyet nyerték adományul (Csánki Dezső i. m. II. 579.).
A Rupolujvári Tamásfiak is számos részbirtokot kaptak, melyeket a király Áronfi Detrétől és Seifridtől kobozott el.
Zsigmond 1396-ban az összes keresztény hatalmakat hadba igyekezett állítani a terjeszkedő izlám hatalom ellen és 1396 tavaszán a francziák s a németek hadai Budára érkeztek. Ide gyűltek fel a főurak hadai is. Budán találjuk a három Kanizsai testvért: János esztergomi érseket, Istvánt, a székelyek vajdáját, a ki 1395 szept. 29-től egyúttal Somogy vármegye főispánja is volt, továbbá Miklóst. Ugyancsak felvonult Budára hadai élén a Pécz-nembeli Marczali Miklós, Fejérkő új ura is.
