Venczel.
Venczel.
A magyar fűurak és a cseh király csakhamar megegyeztek és a cseh királyfit még aug. 27-én megkoronázták. Venczel, még a koronázás előtt, lekenyerezte némely ajándékkal a Héder-nembeli Németujvári Ivánt, kinek kétségkívül jelentékeny érdemei voltak Venczel királylyá választása körül. Az új király hálája nem is maradt el; Iván 1301 okt. 20-án már Venczel tárnokmestere, Szlavónia bánja, Somogy-, Tolna-, Baranya- és Bodrog vármegyék főispánja. Iván így a Dunántúl alsórészének, illetőleg a Dráva mindkét partján elterülő országrésznek korlátlan ura lett; azonban ez a féktelen természetű ember, évtizedek óta az egész Dunántúl rettegett réme, újabb szertelenségekbe sodródott. A Károly Róbert híveinek birtokait tűzzel-vassal kezdte pusztítani, úgy hogy kíméletlenségével Venczel táborában is visszatetszést keltett. Többen az Anjou-zászlóhoz pártoltak át; az elsők között a Rád-nembeli Benedek veszprémi püspök, a vármegyében birtokos Rád-nemzetség béri ágának sarja (a ki 1302-ben, midőn a pápa mind Venczelt, mind Máriát, Sziczilia királynéját, és unokáját Károlyt Rómába idézte, hogy a vetélytársak között békét teremtsen és megállapítsa, tulajdonképem kit illet a magyar trón) a Bő-nembeli Mihálylyal együtt Mária és unokája, Károly, ügyvédjeként szerepel (Mill. Tört. III. 16.).
Bonifácz pápa halála után XI. Benedek lépett a pápai trónra, a ki a Bő-nembeli Mihályt, a harczias zágrábi püspököt tette meg esztergomi érsekké, a ki erre Esztergomba költözött. Időközben Venczel cseh király is meggondolván magát, miután az örökös küzdelmek közepette nagyon aggódott fia életéért, 1304-ben megjelent Magyarországon, előbb Esztergomot foglalta el, honnan Mihály érseket kiűzte, majd Budán termett s Németujvári Ivánt kinevezvén Magyarország kormányzójává, fiát magával visszavitte Csehországba.
Venczel 1304. évi hadjáratának pusztításai kedvezőtlenül hatottak a Venczelpártiakra is. A Rátót-nemzetség tagjai és a Gyovad-nembeliek közül Tivadar bán, a ki Patczán és Déshidán birtokolt, Károlyhoz pártoltak, az utóbbi 1304 aug. 24-én Mihály esztergomi érsekkel és Rátót Loránddal, Pata és Szent-György részbirtokosával, együtt megjelent Pozsonyban, egyrészt a Rudolf osztrák és stájer herczeg, másrészt 399a Károly közötti békeszövetkezés alkalmából. A Gyovad-nemzetség másik tagja: Simon fia István, a ki Déshida egy részét bírta, még 1309-ben is a Németujváriakkal tartott.
A Bő-nembeli Mihály nem érte meg Károly ügyének diadalát, mert még 1304-ben elhalt; de azt még valószínűleg megérte, hogy nemzetségének tagjai, szakítva a Németujváriakkal, Károlyhoz csatlakoztak. A király, jóindulattal fogadta őket s felejtve a Bő-nembeli Messer Trepknek a század első éveiben elkövetett garázdálkodásait is, neki, valamint Péter fiának Szent-Márton és Bodrog helységeket adományozta (Csánki Dezső i. m. II. 686.). Trepk fia Péter pedig apródként 1313-ban a királyi udvarba jutott (Karácsonyi J. i. m. I. 278.).
