Ellenreformáczió.
Ellenreformáczió.
De kezdetét veszi az ellenreformáczió s ezt még tetézi az a körülmény, hogy a vallási ellentét a politikai ellentéttel egyesül s nemcsak magyar áll magyarral szemben, hanem pusztít a labancz, a kurucz, s a Nyírség egész területén rabol a török s gyilkol a pestis. Azonban Szabolcs vármegye tekintélyes része, s többek között a megye székhelye: Nagykálló is, koronként az erdélyi fejedelmek fenhatósága alá kerülvén, ezek birtokaikon védői lesznek az ujított hit követőinek. Így II. Rákóczy György egy 1655-ben kelt oklevelében, melyben 40 nyírbátori katonájának kiváltságait szabályozza, ezeket egyszersmind arra is kötelezi, hogy az oskolamesterek házai építésénél ők is éppen úgy közreműködni tartoznak, mint a többi városi lakosok.
II. Rákóczy György halála után özvegye, Báthory Zsófia áttért a kath. hitre s nagykiterjedésü uradalmaiban a ref. templomokat, paplakokat, iskolákat elszedeti és a papokat elkergetteti.
III. Károly uralkodásáig a többi vallásfelekezeteknek s így a róm. kath. egyháznak sem volt kedvezőbb helyzete; kitünik ez abból a hiteles tényből, hogy 1713-ban még egész Szabolcs vármegyében csak két róm. kath. lelkészség létezett: a kisvárdai és nagykállói; a többi plébánia, az iskolákkal együtt, pusztulásnak indúlt; pedig az 1720-ban megejtett összeírás szerint a megyének, ez időben, 131 községe volt s ezek között 5 mezőváros.
