A reformáczió.
A reformáczió.
A XVI. században a reformáczio veszi kezdetét, s a mohácsi vész után, a század utolsó negyedéig, általánosan elterjed hazánkban, így Szabolcs vármegyében is; a mely községbe pedig betette a lábát a reformátor, ott volt mellette azonnal az iskolamester is.
Nagy-Kállóban a református egyház már az 1552–1580. években alakulhatott meg, a férfiúi oskola pedig – írja az egyházi jegyzőkönyv – azon időben fundáltatott az ekklézsiával. Érdemei lehetnek a kállói ref. egyház és iskola szervezése körül Reuber Jánosnak, ki mint főkapitánya a kállói végvárnak, 1575. körül a reformácziónak volt híve, s tudva van róla, hogy több magyar ifjunak fedezte költségeit a wittenbergi egyetemen.
A XVI. század közepére vezethető vissza a nyíregyházi ev. ref. egyház és iskola keletkezése is, mely ekklezsiának pártfogói között a Báthory, Bocskay és Lónyay családok tagjait találjuk, kikhez később a pataki scolának nagyemlékü patronája, Lorántffy Zsuzsanna is csatlakozik. De nemcsak az említett helyeken, hanem megyeszerte szaporodik az új hitet valló egyházak száma, úgyannyira, hogy egyházi és iskolai ügyek egyöntetü intézésére már önálló traktust képeznek. Ismerve a hitujítók eljárását, bizonyos, hogy az első protestáns egyházak szervezésével, egy időben létesültek az első protestáns iskolák is, és pedig Nyírbátorban Kisvárdán, Nagykállóban, Nyíregyházán.
