XIV. és XV. század.
XIV. és XV. század.
Szabolcs vármegyében kétségkivül a legelőkelőbb volt a nagykállói, előbb a buzna-dadai plébánia, melynek tagjai többnyire esperesek voltak, mely körülmény ez egyháznak nagy tekintélye mellett bizonyít; ebből pedig bizton következtethetni azt, hogy e tekintélyes egyház mellett kezdettől fogva volt elemi, u. n. fárai iskola. És hogy ez iskola egész a mohácsi vészig virágozhatott, kitünik abból a tényből, hogy a Kállay családból többen lettek pappá e korban. Így említtetnek például 1320-ban Péter, Ubul unokája mint nagykállói esperes; – 1400-ban István, mint az egri püspök titkára, Jakab, mint tót-kállói plébános; 1430-ban Thomas de Kallo, mint a bécsi egyetemnek növendéke.
