A reakczió szervezkedése.
A reakczió szervezkedése.
Drevenyák Ferencz császári biztos csakhamar megkezdte működését. 1850. febr. 10-én minden templomban ki kellett hirdetni az „Oktroirte Reichsverfassung”-ot, ezután az összes községi jegyzőkönyvek vétettek vizsgálat alá és azokból a szabadságharczra vonatkozó részek töröltettek.
Ez év őszén a közigazgatás új szervezetet nyert. Az egész ország 5 kerületre osztatott fel. A vármegye a nagyváradi kerülethez tartozott, melynek élén gróf Zichy Herman állott.
A vármegyét megyefőnökök igazgatták, területe azonban jelentékenyen megcsonkittatott. A vármegye alsó s jelenleg nagyrészt Hajdu-vármegyét alkotó része, az újonann alakult Észak-Bihar vármegyéhez, a Tisza könyökénél levő 3 helység pedig Bereg vármegyéhez csatoltatott. A fenmaradt terület négy (kisvárdai, nagykállói, nyírbátori és nyíregyházi) járásra osztatott fel.
A megyei nemességből többen fogadták el a felajánlott hivatalt, ama reményben, hogy a törvénytelen állapot csak ideiglenes lesz.
A megyei közigazgatásnál 1856-ban három megyebeli nemes viselt főszolgabírói hivatalt, s az 1854-ig fenállott nagykállói törvényszék bírói kara Sándor András elnöklete alatt jórészt magyarokból állott. Ez a körülmény az abszolutizmus káros hatását némileg ellensúlyozta, bár a közvélemény helyeslésével nem találkozott.
Az ötvenes évek első felében Zsedényi Ede és gr. Andrássy György kezdeményezésére a tiszavidéki vasút építése vette kezdetét, mely 1858-ban adatott át a forgalomnak.
Ő felsége 1857. évi körútja alkalmával nagy előkészületek tétettek a magas vendég méltó fogadtatására. Igaz ugyan, hogy a megyei nemesség legnagyobb része távol tartotta magát, de annál nagyobb buzgalmat fejtettek ki a hatalom emberei, hogy eddigi tevékenységöket bemutassák.
De a közbejött akadályok következtében ő felsége Debreczennél visszafordult körútjáról. Így május 29-én Albrecht főherczeg érkezett Nyíregyházára, s innen Kállóra utazva, fogadta a tisztelgőket.
A nemzet passzivitása s a közbejött európai események elsöpörték Bach rendszerét. Midőn már szabadabban kezdett lélekzeni a társadalom, első törekvése a gazdasági viszonyok fejlesztésére irányult.
Klapka György.
Az orsz. képtárból.
