A világosi fegyverletétel után.
A világosi fegyverletétel után.
A világosi fegyverletétel után a vármegye az átvonuló orosz hadaknak valóságos országútja lőn. Aug. 16-án Paskievics, aug. 19-én Konstantin nagyherczeg vonult keresztül Nyíregyházán.
A visszavonuló orosz had szabadon garázdálkodhatott. Kállón a tisztek a ref. paplakba szállásolták be magukat. Nyíregyházának aug. 27-én 60,000 főnyi sereget kellett ellátni; e muszka átvonulás kevés megszakítással szept. 20-ig tartott. Alig hagyták el az oroszok a vármegye területét, megjelentek az osztrákok, s kezdetét vette a fegyverelkobzás és a szabadságharczban részes hazafiak üldözése. Október elején Hatzel Márton, Boronkay, Patay István és többen elfogattak; október 14-én bezárták a kaszinót.
Kállay Emánuel.
Az eredetije Kállay Andrásnál.
Haynau rendeletére számosan jelentkeztek a szabadságharczban szerepet vitt férfiak közül. Ezek közel egy évig várták remény és kétség között sorsuk eldőltét. Kállay Ödön és Degenfeld Imre gróf halálra itéltettek; azonban 1850. jul. 31-én kegyelmet nyertek. Megelőzőleg jul. 20-án ő felsége Vay Alajos báró, Elek Mihály, Somossy Ignácz kormánybiztos ellen a további eljárást beszüntetni rendelte, Bónis Samu ellenben 10 évi várfogságra itéltetett. Ez alatt a reakczió is berendezkedett a vármegyében.
Közvetetlen a szabadságharcz leveretése után a közigazgatás egyelőre 488megmaradt a régi alapon. A vármegye főtisztviselői a következők voltak: I. alispán: Bay Ferencz, II. alispán: Kállay Miklós, főszolgabírák: Nábráczky Antal, Kállay Ubul, Nagy István, Vay Gyula.
