1848 előtt.
1848 előtt.
A jobbágyság felszabadulása előtt a vármegye torületén öt hatalmas uradalom állott fenn, az ecsedi, nagykárolyi, erdődi, bélteki és misztótfalusi; mind az öt a gróf Károlyiakat uralta. Utánuk a gróf Telekieknek volt a vármegyében a legtöbb birtokuk, mint Csomaköz, Domahida részben, Nyirmeggyes részben, Ombod, Botpalád, Sonkád, Tiszabecs részben stb., azután a gróf Barkóczyaknak, a kik a jánki uradalmat bírták, a melyhez Jánk, Csécse, Hermánszeg és Ricse tartozott. Ezenkívül még a következő főrangu családok voltak birtokosok a vármegyében a XIX. század első felében: gróf Degenfeld (Kocsord, Erdőszáda és Tormány); gróf Karacsay (Batizvasvári és Zsadány részben); gróf Kornis, gróf Majláth (Nagygécz, Kisnamény és Rozsály részben); gróf Vay (Mátészalka és Kántorjánosi részben); báró Apor (Pettyén részben); báró Bánffy (Szamosujlak és Hidegkút); báró Barkóczy (Nagyszekeres részben); báró Eötvös (Sályi); báró Jósika (Dara és Zsadány részben); báró Luzsénszky (Endréd részben); báró Perényi (Kisar és Komorzán); báró Sztojka (Zsadány részben); báró Sennyey (Nagypeleske); báró Vay (Derzs részben); báró Vécsey (Sárköz); báró Wesselényi (Borhíd stb. részben.).
Az önkényuralom évei alatt szerezte meg Haynau Gyula, nemzeti történelmünk egyik legsötétebb alakja Nagygéczet (3874 hold), melyre 1852-ben hitbizományt alapított. Ezen kívül még két hitbizomány van a megyében, az egyiket gróf Barkóczy János 1859-ben alapította; ennek jelenleg gróf Hadik-Barkóczy Endre a haszonélvezője; a másikat 1888-ban gróf Károlyi Alajos alapította.
