Barthos. (Szigeti)
Barthos. (Szigeti)
BARTHOS.
Máramaros vármegyéből származik, honnan a XVII. század végén Szatmár, majd később Zemplén és Sáros vármegyékre is kiterjedt. A család 1627-ben nyert czímeres nemes levelet II. Ferdinándtól, mely Szatmár, Zemplén és Sáros vármegyékben hirdettetett ki. I. Rákóczy György a nemességszerző Istvánnak Sztojkafalvára adománylevelet ad, melyben már a „Szigeti” előnév is előfordul. Tagjai közül András, huszárőrnagy, a franczia háborúkban tünt ki. Ennek fiai: János, az Ő felsége személye körüli miniszteriumban államtitkár volt. Tivadar ny. m. kir. itélőtáblai biró, a Magyar Nemzeti Szövetség társelnöke volt. Ennek fiai: József, ny. főszolgabíró, Andor, cs. és kir. kamarás, keresk. min. oszt.-tanácsos, János, M. Á. V. ellenőr, Tivadar, cs. és kir. kamarás, földmiv. min. s. titkár, János, 1848 előtt udvari kanczellista, később miniszteri tanácsos ( † 1894. ) Tivadar, jel. nyug. kuriai biró. – Ferdinánd (1848) volt kohó- és bányafőnök. – János ( † 1854) kincstári főerdész. – Zsigmond, nagykárolyi helyettes pénzügyigazgató.
Czímer: kékben, zöld alapon ágaskodó, jobbra fordult párdúcz, előlábaival egyenes kardot tart. Sisakdísz: nyilt fekete sasszárny között czölöpösen állított egyenes kard. Takarók: kékarany, vörösezüst.
