Gulácsy. (Gulácsi).
Gulácsy. (Gulácsi).
GULÁCSY.
Bereg vármegyéből származik, a hol a XV. században már szerepelt. Időközben Zalában, Biharban és Szatmár vármegyében is elterjedt, a hol 1611-ben Mihály van említve. 1428-ban a zalamegyei Gulács birtokosaiként Mihály fia Perbáld és Ferencz fia János, továbbá Barnabás és László vannak említve, 1518-ban pedig Bertalan, de nem Gulácsi, hanem Szerémi előnévvel. 1545-ben István leányai Katalin és Anna újabb királyi adományt nyernek Gulácsra. 1812-ben Antal álmosdi (Bihar) birtokosként szerepel. Beregben: Ilosván, Ilonczán, Szajkófalván, Kisfaludon és Tivadarban, az Érmelléken: Kémerben, Szatmár vármegyében Fülpösön, Fülpösdaróczon, Gyarmaton, Kisarban, Kántorjánosiban és Hodászon volt birtokos. Tagjai közül Tamás, 1618-ban zala megyei szolgabíró. – Gábor, (megh. 1800 elején) Szatmár és több vármegye táblabírája. – Bertalan, (megh. 1893) Szatmár vármegyében szolgabíró. – László, fülpösi birtokos, volt megyei esküdt. – Gyula, jelenleg dányádi birtokos, – fia Tibor, árvaszéki ülnök.
Czímer: kékben, zöld alapon álló, vörös ruhás, sárga csizmás koronás magyar vitéz, jobbjában görbe kardot tart, melyen átütött török fő van, balját csipőjén nyugtatja. Sisakdísz: a pajzsbeli vitéz, növekvően. Takarók: kékarany, vörösezüst.
