Tóth. (Zékelyi és Felsőpelsőczi).
Tóth. (Zékelyi és Felsőpelsőczi).
TÓTH. (Zékelyi)
Vas vármegyéből származik, honnan idővel Arad, Temes, Nyitra és Gömör vármegyékbe származott át, de a XIX. század legelején Szatmár vármegyében is letelepedett. A gömöri ág, ottani birtoka után, a Felsőpelsőczi előnevet használta. György 1634-ben II. Ferdinándtól nyert czímeres nemeslevelet, melyet 1635-ben Vas és Gömör vármegyékben hirdettek ki. A gömöri ágból Márton és János Melléte községben is birtokos volt. A Zékelyi ágból András, 1706-ban gróf Forgách hadsegéde, majd Francziaországba emigrált, a hol mint tábornok bárói rangot nyert. Fia Ferencz, szintén franczia altábornagy. – Vilmos († 1898) a főrendiház elnöke. A Felsőpelsőczi ágból Mihály († 1850) a mult század harminczas éveiben Szatmár vármegye csendbiztosa és nemesek hadnagya. – László († 1874) a vármegye törvényszéki ülnöke és utána, tiszti főügyésze. Ő szervezte Patóházán és vidékén 1848-ban az önkéntes csapatokat. Erdélyben harczolt és mint zászlóalj-parancsnok tért vissza. Fogságot is szenvedett. A honvédség szervezésekor kapitányi rangot nyert és mint ilyen ment nyugalomba. – János († 1878), ügyvéd. – Dezső (1887), budapesti ügyvéd. – Kálmán († 1888), miniszteri fogalmazó. – Móricz, jelenleg patóházi birtokos. Ennek fiai Tibor, szolgabíró és László joghallgató.
Czímer: kékben, természetes kövekből épült várfalból kiemelkedő kétrovátkos torony között könyöklő meztelen véres férfikar, görbe kardot tart, melyen török fő van átütve. Sisakdísz: a pajzsbeli kar. Takarók: kékarany, vörösezüst.
