Az elláposodás oka.

Full text search

Az elláposodás oka.
Ámde a síkságnak a Szamos folyó medrével kétfelé tagozott része más és más természeti viszonyok közé jutott. A jobbparti részen az ideömlő és a legújabb adatok szerint másodperczenként 15 köbméter árvizet szolgáltató „Raktaér” és „Égerág”, 132 köbmétert szolgáltató „Túr”, 17 köbmétert szolgáltató „Turcz” és „Hódos” vizén kívül, a 42 köbmétert vezető „Batár”-nak, Tiszaújlaknál 2500 köbmétert hozó Tiszának s Szatmárnál 1600 köbmétert hozó Szamosnak kiömlő árvizei, mind magasbítják ugyan a partokat és töltögetik iszapjukkal a síknak a medrektől távolabb eső részét is, de ez a változás nemhogy káros volna a síkságra kiömlött víznek az Olcsvaapáti község közelében csaknem egy pontban összefutó Szamos-, Túr-, Tisza-medreken való levonulására, hanem ellenkezőleg, a síknak Fehérgyarmat és Nagyartól lejebb eső részén már egybeömlő árvizek, a folyók medrét természetes úton fejlesztik.
A Szamosból Szamostelek fölött kiágazó, Apa községen, majd Aranyosmeggyes, Józsefháza, Sárköz és Sárközújlak határán átvonuló „Raktaér” és „Nagyéger”, – Egri, Mikola, Szárazberek, Méhtelek, Rozsály, Tisztaberek községek határán átvonuló másik „Nagyéger”, – Gacsály, Kisnamény, Vámosoroszi, – majd ismét Sima, Csegöld, Jánk, Majtis, Nagyszekeres, Penyige határán átvonuló „Tapolnok” és „Erge” (lejebb „Gőgő”, majd „Szenke”) medrek, mint a Szamosból a jobboldalra kiömlő árvizek levezető útjai, mind a Kisar és Szamostorok közé eső és még ma is vízszintesnek mondható lapályra nyílnak, a melyről 279a vizeknek szabad elvonulását a Vásárosnaménytól kezdve éjszaki irányban folyó Tisza jobbparti széles hullámtere, és illetőleg az ezt is a Tisza folyásával párhuzamos irányban behálózó erek biztosították.
A balparton más a helyzet. A síkság e részének szerencsétlenségére, a Szamos ököritó-győrtelek-tunyogi szakasza a diluvium-altalajú Nyirség közelébe kanyarodik s árvizeinek hordalékjából Kocsordnál képződő gerincz a diluvium-képlethez csatlakozik. Bárha a síkot itt lassanként elzáró gerinczen keresztül tart fenn a víz nehány nyílást, ezek abban a mértékben szűkülnek, a mily mértékben csökken a Szamoshát emelkedésével, s töltésezés után a Szamos-meder fejlődésével, a baloldalra kiömlő vizek tömege. Majdnem hasonló a helyzet e síknak a kocsordi földháttól lejebb Olcsváig terjedő részére nézve, mert Olcsvánál, s illetőleg ettől Vásárosnaményig, a Szamos- és Tisza-hát a Nyirség fensíkjába csatlakozván, a rendkívülibb árvizeknek itt már átlag csak egy méterrel magasabb rétege folyhatott le az amúgy is igen keskeny hullámtéren.
A leírt helyzet mellett figyelembe véve azt a tényt, hogy e síknak Domahida-Óvári irányban 10 km., Mérk-Pátyod irányban 16 km. széles része, majdnem vízszintes s a vízszintes rész például a Domahida-Óvári irányban közel 5 méterrel alacsonyabb a síkból fokozatosan emelkedő lejtő szamosparti szélénél, figyelembe véve továbbá, hogy a sík vízszintes rész Domahida-Óvári irányban csak 4 méterrel magasabb az innen 30 km.-re fekvő kocsordi gerincz körüli síknál, (tenger feletti magasság amott 116, itt 112 m.), a kocsordi gerincztől 17 km.-re eső Olcsva körül pedig a sík rész csak 2 méterrel alacsonyabb, mint Kocsord körül, tehát a sík rész esése km.-ként csak 12–13 cm., s ennek Olcsva körüli részét a Szamos-Tisza árvize olykor 2 m. vastag rétegben is borította, s számbavéve azt, hogy a sík balparti részére a Szamosnak ez időszerint Szatmárnál másodperczenként 1600 köbméter, 3–6 napos árvizéből azelőtt kiömleni szokott 2–500 köbméteren felül 2–4 napon át a Balkány 8, a Homoród 18, a Sóspatak 14, a Kraszna 165, a Nagykárolyig beömlő patakok 4, Nagykároly és Vitka közt 11 drb nyiri patak 16 köbméter vizet szolgáltatott s így megvolt a lehetőség arra, hogy e teknőnek kereken 300 négyszögkilométer kiterjedésű feneke fölé 2 m. vastag rétegben 600 millió köbméter víz helyezkedjék, a mely tömegnek a legfeljebb 30 köbméter emésztő-képességű Krasznán, Olcsva mellett a Szamosba való vezetésére már nehány száz nap szükséges: megtaláljuk annak magyarázatát, hogy a róna szamos-balparti részén egyik árvíz ott találta az előzőből visszamaradt részt, tehát a sík kiszikkadására a lehetőség nem forgott fenn.
Meg van tehát természetes oka annak, hogy mocsarak, tavak képződtek s a híres ecsedi láp keletkezett.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi