Kísérletek a visszafoglalásra.
Kísérletek a visszafoglalásra.
Martinuzzi a nagyludasi táborban értesült minderről és szeptember; 30-án szomorúan írta Castaldo-nak: »Fájdalommal hallom Becskerek elestét« s bár Castaldo ugyanakkor hamis tanúvallomást csikart ki a Fráter György egyik titkárától, azt igyekezvén vele bizonyítani, hogy Becskerek elestét maga Fráter György készítette elő, ő azonnal arra készülődött, hogy a várat visszahódítsa. 559Előbb váltságdíjul akarta kicsikarni Ulama basáért, a ki Lippa ostroma alatt a fellegvárba szorult s egyben biztosította róla a törököt, hogy csak a szultán iránt való hűségből kéri vissza ezt a várat, védelmül a német ellen; azután Ferdinándnál is sürgette a visszavételt, s az országgyűlés összehívását, hogy még a tél előtt határozhassanak ebben a fontos dologban, de mindez nem sikerült s közben Fráter György áldozatává lett Castaldo féltékenységének.
Losonczy 1552 májusában készülődött rá, hogy Becskereket visszafoglalja vagy legalább rácz lakosságát biztonságba helyezhesse és ezt a tervét Ferdinándnak is jelentette, ki óvatosságra inti és arra, hogy beszélje meg Castaldoval és Aldanával (Pesty Frigyes gyüjteménye). Közben Temesvár is elesett és a várnak minden pártfogója elveszett. Egész kis jelentőségű epizód 1552-ben a Nagy Bálint és a Tóth Péter vitézkedése Becskerek alatt, kik Kaszim-ot, a becskereki béget 400 hajduval megtámadták, megsebesítették s a várba visszaűzték. Vitéz csapatukat Szeged alatt érte utól végzete. (Hammer – Purgstall II. 218.) Az a terv is épen ilyen sikertelen maradt, hogy Izabella 1556-ban Szalánczy Jánossal és Kemény Jánossal a szultántól kérette Becskerek várát, mert az neki öröksége s az övé; ekkor II. Henrik, franczia király is igérte közbenjárását, de hasztalan.
