Szerb felkelés.
Szerb felkelés.
Becskerek mégis visszakerült egy időre a török kézről. 1594-ben a Palatich György, lugosi bán kezdeményezésére felkelt szerbek, románok és bolgárok foglalták vissza Vladika Tódor, Doczián, Lugosi János, Majsócz Péter és valami János vezérlete alatt; török őrségét felkonczolták és innen intézték további hadműveleteiket. Seregük már több ezer főből állott, s most a becskereki szerbek is csatlakoztak hozzájuk. A temesvári basa négy ízben próbálkozott meg a vár visszavételével, de hasztalanul veszítette el 25.000 emberét fiait is közöttük; mindenesetre elég bizonyság ez arra, hogy a vár a legerősebbek közűl való volt. A szerbek Báthorytól kértek segítséget, a ki már előbb, felkelésük kezdetén zászlót is adott nekik; Báthory Székely Mózest küldte hozzájuk, a ki el is indult némi gyakorlott sereggel, de Erdély határánál tovább nem juthatott. A szerbek egyre biztosabban érezték magukat s már Verseczet ostromolták, mikor a temesvári basa ötödször, 30.000 főnyi sereggel indult ellenük. A szerbek némi habozás után maradtak, s kint a vár előtt álltak szembe a törökkel; de egyrészt kis számuk miatt, másrészt, mert a különböző nyelvű csapatok nem értették meg egymást s hadirendjük összezavarodott, alig 300 ember kivételével mind elvesztek. Az egykorú krónikás szerint a török ekkor hosszú időre még az emlékét is kitörülte a szerbeknek Torontálban. (Fessler Kováchich után, VII. 313. Bethlen Farkas: Hist. Libr. VII. 182., 227. és köv. lapok; Szentkláray, Ortvay és mások.) A török többé nem erősítette meg a várat, s így indult az gyors pusztulásnak.
