1848–49-ben.

Full text search

1848–49-ben.
A márcziusi események a Délvidéken nem várt változásokat idéztek elő. A Duna mentén és Pancsován is legnagyobbrészt szerbek laktak, a kik különféle okok miatt forrongtak, a mihez még a határőrök nagy elégedetlensége járult, a kik érezték, hogy történnie kell valaminek, a mi nyomorult helyzetüket megváltoztatja. Pancsovára 1848 márczius 18-án érkeztek meg az első hírek a bécsi és a pesti eseményekről, a melyek az ifjúság és a város értelmisége körében nagy izgatottságot idéztek elő. Pancsován az első felelős magyar minisztérium kinevezésének a hírére a dolgok nem úgy történtek, mint másutt a szomszéd városokban, hanem alkalmasnak találták az időt arra, hogy a magyar minisztériummal követeléseiket elismertessék. A város oly határozatot hozott, hogy ezentúl mind belső mind külső ügyeiben hivatalos nyelvül a szerb nyelvet fogja használni. Április 8-án szerb küldöttség járt a miniszterelnöknél, hogy ismerje el a szerbek nyelvigényét és nemzetiségi önrendelkezési jogát. De ez nem történt meg s ezzel fölidéződtek a szerbek pusztításai. (25 év Magyarország történetéből, III. 493.)
A karloviczi nagy nemzeti gyűlés után, a mikor a szerb vajdaságot kihirdették, Rajacsics Józsefet pedig pátriárkává és Suplyikácz ezredest az újonnan alakítandó vajdaság vojvodájává választották meg, a központi bizottság (glavni odbor) rendelkezésére Drakulics volt határőri főhadnagynak megparancsolták, hogy a Pancsován levő hadikészleteket foglalja el és Perlasznál vonja össze táborát. A mi meg is történt. Pancsováról szintén nagyobb erősítést küldtek a perlaszi szerb táborba, a mely július 15-én támadta meg a magyarokat; ugyanazon a napon, a melyen Rajacsics pátriárka Insbruckból Pancsovára érkezett. (Horváth: Magy. ország függ. harczának tört. I. 371.) A Pancsováról Nagybecskerekre vezető országúton a Temes folyó tomasováczi hídfejét szintén megerősítették a szerbek, kiknek a tábora november elején 17.000 emberre és 80 ágyúra rugott. Ezt a sereget a Pestre távozott Kiss Ernő helyettese, Vetter tábornok november 30-án akarta megtámadni, hogy a szerbeket Pancsováig visszaszorítsa és megsemmisítse, de ebben a sűrű köd megakadályozta. (Rüstow: A magy. hadj. tört. I. 81, 83–84.)
Suplyikácz szerb vajda és tábornok Pancsován 1848 deczember 27-én gutaütés következtében meghalt. Két nap múlva, decz. 29-én Kiss Ernő tábornok öt zászlóalj gyalogsággal, több század huszárral és 24 ágyúval megkezdte a szerbek egyik főfészke, Pancsova ellen a támadást. 1849 január 2-án, mások szerint 3-án a város előtt, a jabukai (torontálalmási) oldalon a dolog ütközetre került. A szerbeket Mayerhofer és Knityanin vezették, kik két órai heves és elszánt harcz után Kiss Ernő támadását visszaverték, mire a magyar sereg Nagybecskerekre vonult vissza.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi