Szármát emelet.
Szármát emelet.
Az idők folyamában a nagy kontinentális ingadozások változást idéztek elő vidékünk földrajzi viszonyaiban is; a délkeleti alpesi ág kifejlődése folytán a déli tengerrel való összefüggés megszűnt, és a gráczi öböl már most az éjszakra és keletre terjedő tengerek részét képezte. A természeti viszonyok változtatásával a tengeri állatvilág is tetemes átalakúlást szenvedett: sok állatfaj kipusztúlt, mások egészen módosúltak, és a keleti tengerből, melynek vize csekélyebb sótartalommal bírt, uj fajok vándoroltak be. Beállott tehát a kor, melynek lerakodásait, földrajzi elterjedésük szerint, szármát emeletnek nevezzük.
A mint azelőtt a mediterrán, úgy most a szármát tenger vizei kétségkivűl a megye egész területét elborították, némely alacsony palasziget kivételével; lerakodmányai a megelőző kor üledékei fölé telepedtek, egységes takarót képezvén a tenger fenekén. Mai nap azonban ezen szármát 481képlet rétegei aránylag csak csekély kiterjedésben lépnek a külszinre, és pedig csupán a régi partok és szigetek közelében. Egyik feltárása a megye éjszaki vidékén látható Kroisbachtól kezdve Pinkafőn és Máriafalván át Lékáig és Pörgelinig. E vonulatnak csekély félbeszakitása Grodnó és Vágod között bizonyosan csak a későbbi denudáczió eredménye, és így nem kételkedhetünk, hogy a kőszeg-tarcsai hegység és a szárazföld között akkor is még keskeny tengerszoros volt. A tarcsai palasziget déli szélén is, Drumolytól Bandolyig, találjuk a szármát kornak közvetlenül a palára rátelepedett rétegeit. Végre a megye déli részében, Tót-Szt.-Györgynél, az ottani devonképlet szomszédságában a szármátkor szintén hagyott nyomokat.
Mindezen előfordúlások nagyobbára laza anyagú agyag- és homokrétegekből állnak; vannak azonban benne kemény mészkőpadok is, melyek rendesen a szármát kövületeknek gazdag lelhelyei; ilyeneket találunk Tót-Szt.-György, Szottina és Kelcz táján. Használható és tényleg művelés alá fogott barnaszén-telepeket tartalmaz ez a képlet Máriafalva és Pubendorf vidékein. A szármát rétegek, eltekintve nehány helyi zavargásoktól, mindenütt még vízszintes helyzetben vannak, csak ott, hol közvetlenül az alaphegységen nyugosznak, van a rétegeknek csekély lejtjük a medencze belseje felé.
A vasmegyei szármát-képlet faunája meglehetős gazdag, habár a kövület lelhelyek aránylag ritkák. A Tót-Szt.-György vidékbeli mészkőben Cizek már 1860-ban több mint 30 állatfajt különböztetett meg, később pedig dr. Hoffmann az északi területen, Willersdorf és Máriafalva között, még szép növénylenyomatokat is fedezett fel.
A lassú kontinentális emelkedés, mely nálunk az egész neogén korszakot jellemzi, végre a magyar medenczének és a gráczi öbölnek szabad összefüggését a tengerrel végkép szakitotta: nagy beltenger keletkezett, melyet a beömlő folyók víztömegei lassankint édes vízi tóvá változtattak.
