Vulkáni szigetek.

Full text search

Vulkáni szigetek.
Vasmegye két gyönyörü és érdekes vulkáni terület között fekszik: keleten a déli Bakony, nyugaton pedig a gleichenbergi vidék bazalthegyei tekintenek át a megye határán és mind a két területnek előőrsei ezen határokon belül oly számosak és oly közel lépnek egymáshoz, hogy valóságos kapcsolatot létesítenek e két egykorú vulkáni központ között.
483A délbakonyi területhez tartozik mindenekelőtt a Nagy-Somlyó méltó párja, a szabályos alakú Ságh-hegy, melynek váralakú nagy basalt (anamesit-) tömege durvaszemű dolerit-ereket tartalmaz, míg túfa-koszorujának egy része az északi lejtőn még látható; ettől délre a Kis-Somlyó magaslik ki, csinos bazalt kúppal és tökéletes túfa-koszorújával; nyugatra pedig Miske és Sitke között ugyanilyen tufának gyönyörü képződménye van, t. i. egy szabályszerűen gyűrűalakú dombsáncz, mely, habár a belsejét kitöltő vizet már mesterségesen lecsapolták, egész szerkezetében hű hasonmása a Róma vidéki és az eifeli híres vulkáni kerek tavaknak. Ide tartoznak még egyéb túfaképződmények, úgymint a Herczeghegy Sitkénél és egy szintén gyűrűalakú, de alacsony túfadomb Magasinál, stb.
Azon számos kisebb-nagyobb túfa-képződmények közül, melyek, mint a gleichenbergi bazaltterület szélső tagjai, Vasmegye délnyugati részét díszitik, csak hármat akarunk névszerint felsorolni: Dobránál egy igen érdekes kis bazalt-tuskó mutatkozik, melyet a túfarétegek, mint egy felhajtott gallér, fognak körül, a túfában pedig nemcsak szép Olivin-bombák, hanem nagy szármát agyagrögök is foglaltatnak. Tobajnál van egy kis túfadomb, melynek kőzete igen szép olivin- és még érdekesebb amphibolbombákat, de azonkivül még az áttört kőzetrétegeknek mindenféle példányait, u. m. gneiszt, choritpalát, devon mészkövet és egyéb töredékeket tartalmaz. A harmadik nevezetessége a német-ujvári meredek várdomb, mely lapos tetejével és mindenfelől a közepe felé hajló túfarétegeivel az ismeretes Riegersburg és Karpfenstein érdekes vulkáni képződményeihez hasonlít.
Mindezen vulkáni képződmények egy és ugyanazon rövid időszakban keletkeztek, t. i. a congeria-agyag lerakodása után. A mint ezután a nagy víztükör, mely fölé a nagyobb vulkáni hegyek csúcsai kimagaslottak, végkép eltűnt, a vulkáni működés is megszűnt. Vidékünkön ekkor indult meg a folyóvizek nagyobbszerü munkája. A terület általános lejtése keletnek lévén, a stájerországi magaslatokról jövő számtalan folyó és patak kezdte a megye nyugati részét átszelni és a laza talajú vidéket szeszélyes dombhullámokká kifaragni. Kelet felé a patakok mindinkább folyókká egyesülvén, lassúbb folyásukban az elragadott törmelék, kavics és homok fokonként ismét lerakódott, minek folytán a vizek, maguk töltvén be a medrüket szünet nélkül, hol erre, hol arra tértek el, főleg pedig, a jobb partok erősebb megtámadása következtében, délre és keletre mozdultak. Igy magyarázható meg a folyóvízi ülledéknek széles elterjedése és a homok-, kavics- és agyagnak sajátszerü eloszlása megyénk keleti részében.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi