Az újra megnyílt közgyűlések.
Az újra megnyílt közgyűlések.
1824 július 8-ig a közgyűlések be voltak tiltva, és július 8-tól október 4-ig is csak kisgyűléseket tartottak. Az október 4-iki rendes közgyűlésen felolvasták azt a rendeletet, a mely megszorítja a határon át való dohánykereskedést, továbbá elrendeli, hogy a harminczad-tisztviselőknek karhatalom adassék, a szabályok áthágóit pedig szigorúan megbüntessék. Erre a rendeletre a vármegye felírattal válaszolt, a melyben fájdalommal panaszolta a kereskedelemnek ily módon való megszorítását, a magyar termények kivitelének megakadályoztatását és ezzel „a pénz visszafolyásának gátoltatását”, a míg a felettes hatóság épen harminczad-tisztségeinek visszaéléseit nem gátolja meg. Az közgyűlés kéri tehát e sérelmek orvoslását.
Az október 8-diki közgyűlésen a levéltár rendbehozatalával megbízott Kazinczy Ferencz tesz e tárgyban javaslatot.
Az újonnan kinevezett főispáni helytartó, Szilassy József septemvir fogadtatása 1825 május 9-én volt. A küldöttségek között voltak a kassai káptalan, a hajdú-kerület, Debreczen városa, a helybeli gimnázium, Pest, Heves, Nógrád és Bereg vármegyék.
A kir. táblához kinevezett Szirmay Ádám helyébe, a főispáni helytartó főjegyzővé Dókus László főügyészt, továbbá első aljegyzővé Reviczky János másod-aljegyzőt, másod-aljegyzővé, Szemere Péter harmad-aljegyzőt, helyébe pedig Füzesséry Ágostont nevezte ki, első tiszteletbeli aljegyzővé pedig báró Vay Miklóst. Továbbá főügyészszé helyettesíti Kossuth András I-ső aljegyzőt és másod alügyészszé a lemondott Nagy Lázár helyett Bodó Tamást.
Július 8-án bemutatták a termésről szóló jelentéseket; ezekből kitűnt, hogy akkor is rendkívüli szárazság sújtotta a vármegyét, minek következtében a vármegye kéri, hogy a területén tanyázó katonaságból legalább két lovas-század onnan elvitessék.
