Dargó, a hasonló nevű patak mellett fekszik. Tót kisközség, melynek 82 háza és 419 lakosa van, kiknek nagyobb része görög katholikus. Postája, távírója és vasúti állomása Gálszécs. Hajdan a purustyáni, később a gálszécsi vár tartozéka volt s a Csapyak és osztályos atyafiaik voltak az urai. 1478-ban a Semseieket iktatják egyes részeibe, 1487-ben a Széchiek is birnak itt, de ezek a maguk részét a Tárczayaknak zálogosítják el. 1500-ban Sztrithei Osváth és Tárczay János az urai, 1569-ben pedig Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyey Pál kapnak rá kir. adománylevelet. 1598-ban Bacskay Miklós, továbbá Ketzer István, Kálnássy Ferencz, Homonnai György, Zokoly Péter és Szürthey Miklós özvegye a földesurai. 1600-ban a Daróczyakat, 1629-ben pedig a Csapyakat iktatják egyes részeibe, de 1637-ben Drugeth György kap reá kir. donácziót. 1663-ban, a mikor Dargón a pestis dühöngött, Bocskay István és Soós György voltak az urai. 1701-ben a terebesi vár tartozéka volt, 1754-ben Kácsánydy László, Kálnássy Ádám és II. Ferencz is birtokosai; ezekre rá következnek a báró Fischer, gróf Csáky, a Szemere, Szilassy és Puky családok. Most nincs nagyobb birtokosa. Ide tartoznak a Molnár és a Faraktár nevű tanyák. Kőbányái a legpompásabb útépitő zúzott követ szolgáltatják.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.