Dávidvágás.
Dávidvágás.
Dávidvágás, tót kisközség, melynek lakosai görök katholikusok. Házainak száma 111, lakosaié 539. E község 1402-ben Rozgonyi László birtoka, de 1438-ban a Soós családnak is van benne része. 1458-ban a hűtlenségbe esett Sóvári Soósok részeit a Czudar és a Rozgonyi családok kapják. 1493-ban Tárczay Jánost iktatják egyes részeibe, de vele együtt a Kapi és az Álmosdi Csire család is földesúr itt. 1585-ben a varannai uradalom tartozéka és az 391598-iki összeíráskor Báthory István, Rákóczy Ferencz, Soós István és Soós Imre özvegye szerepelnek uraiként. Utánuk Báncsy Miklós és Csáky Lőrincz következnek, azután a gróf Barkóczy, Almássy, Bernáth, Kéry, Zombory, Szirmay, Vladár és Bekkers családok. Most nincs nagyobb birtokosa. 1663-ban a pestis itt is fellépett. A falubeli gör.-kath. templom 1780 körül épült. Dávidvágás tájékára helyezi Csánki az elpuszult, de a XV. században szerepelt Szentgyörgy községet, mely az Álmosdi Csire család birtoka volt. A falu postája és távírója Szacsúr, vasúti állomása pedig Varannó.
