Dél-Amerikában, Nyugat-, Kelet- és Dél-Afrikában meg Hátsó-Indiában apró, sajátságos madarak élnek, melyek külsejükre nézve igen hasonlítanak a vöcskökhöz, de belső szervezetük, különösen a csontváz szerkezete rokonságba juttatja őket a guvat-félékkel, főleg a guvatgémekkel. A tojások is teljesen guvat-típusúak. A családba csak öt faj tartozik. Apró, karcsú, de erőstörzsű madarak. Csőrük olyan hosszú, mint a fejük, vékony és alacsony. Lábuk rövid, ujjaik hosszabbak a csűdnél, s a kis hátsó ujj kivételével valamennyin széles bőrkarélyokat viselnek. Szárnyukban a második és harmadik evező a leghosszabb. Erős farkukban 18 toll van, melyek enyhén kerekítettek.
A búvárcsibe (Heliornis fulica Bodd.)
A braziliaiak pikaparé-nek nevezik. Feje, nyaka felső része fekete; háta, szárnya, farka barna; szemöldöksávja, torka és nyaka eleje fehér; melle és háta sárgásfehér. Szeme barna, csőre halavány szarusárga, öreg korában piros; lába sárgásveres. Hossza 31, szárnya 14, a kettő együtt kiterjesztve 82, farka 8 cm.
Életmódjáról Wied herceg ezt írja: „A pikapáré – így mondja – Braziliában és Paraguayban él. Brazilia keleti részének folyói mentén egyáltalában nem ritka, s itt a parti sűrű bokrok és vízinövények között tanyázik. Vízirovarokkal és vízinövények magvaival él, melyek után a víz alá is lebukik, ha nem is valami gyakran. Hangja hasonlít a távolból hallatszó kiskutya ugatásához.”
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.