HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Ákospalotája. Palatha. (1393: Fejér. X. 2. 181.) Akuspalota. Akuspalotaya. (1396.. 1418: Fejér. X. 2. 360. 385., X. 6. 144.) Esztergom és Visegrád közt feküdt.
Al-Keszi. L. Keszi a.
Aszófő. Ozofeu villa. Ozofeu superior. (1322: Anjouk. okmt. II. 16.) Visegrád körül feküdt.
Bajon. Bayon. (1435: Dl. 12934; 1469: Dl. 16812.) A Duna mentén. Visegrádtól ny. felé fekhetett. (V. ö. 1395: Fejér. X. 2. 385.)
Békás-Megyer. Bekasmeger. (1368: Dl. 5715; 1394: Dl. 7981; 1403: Dl. 8878.) Budával határos é. felé. «Meger» formában is előfordul. (1367: Dl. 3624)
Bia. Bia. Bya. (1446: Dl. 28243; 1469: Dl. 25227.) Budapesttől k. találjuk. (V. ö. Iványi. Bács-Bodrogm. helyn. 54., 55. l.)
Bogdány. Bogdan. (1464: Dl. 16039.) A mai Duna-Bogdány, Visegrád m.
Bogárfalu. Garancs, Várad, Füzeg és Szent-Péter nevű (eltűnt) falvakkal együtt Pesty Frigyes (Eltűnt régi vármegyék. I. 61.) említi.
Borony. Boron. (1367: Dl. 5623., 5639; 1481: Dl. 18474.) A mai Csobánka, Szent-Endrétől ny. (Bél Mátyás.)
Boros-Jenő. L. Jenő.
Csaba. Chabya. (1393: Dl. 8014; 1477: Dl. 17910.) Chaba. (1401–5: Dl. 8647.) A mai Pilis-Csaba, Szent-Endrétől ny.
Csép. Cheep. (1484: Dl. 30907.) Békás-Megyerrel együtt (a megye kitét. nélk.) említik, mint a budavárosi beginák birtokát.
Cserged. Cherged. (1482: Dl. 29862.)
Csév. L. Esztergommegyében.
Demes. Demes. (1459: Dl. 15329.) Ma Dömös név alatt Esztergommegyében. Visegrádtól dny. találjuk. Melyik megyében feküdt hajdan, nem tudtam kikutatni. Minthogy Tahhal együtt Visegráddal kapcsolatban említik (mint a préépostság birtokát), Pilisbe helyeztem. – Szent-Margit tiszteletének szentelt káptalannal vagy prépostsággal, melynek templomát már Álmos herczeg kezdé (1111.) építtetni. II. Béla király pedig befejezte. (1138.) A XV: században is fönnállt. (Nedeczky, Dömös tört.)
Diód. L. Pestmegyében.
Ébény. Eben. (1421: Dl. 11097; 1422: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. No. 35., 1457: Dl. 15190.) Egymagában fordul elő. 1525-ben (mint az ákosházi Sárkány Ambrus birtoka) Érd, Diód, Berki, Tárnok, Tétény sat. helységekkel együtt szerepel. Tehát a mai Fejérmegyébe is átnyúlt régi Pest és Pilis megyék határvidékén feküdt. (Lajtafalusi llt. Illésháziana. Lad. 23. f. 4. No. 37.)
Fel-Keszi. L. Keszi.
Felső-Aszófő. L. Aszófő.
Felső-Kovácsi. L. Kovácsi.
Füzeg. L. Bogárfalu.
Garancs. Ma puszta Vörösvár és Csobánka közt (L . Bogárfalu.)
Gercse. Gerche. (Dl. 16262.) ily előnevű nemesek mint Kende határosai fordúlnak elő 1465-ben. 1477-ben pedig ily nevű kir. ember tűnik föl. (Dl. 17910.)
Hidegkút. XV . század: Körmendi llt. acta misc. Himfyana. 514. sz.
Horhi. L. Pestmegyében.
Jászfalu. Jazfalw. (1477: Dl. 17910.) Ma puszta Pilis-Csaba m., a melylyel együtt említik.
Jenő. Burusyeno villa. (1351: Anjouk. okmt. V. 527.) Boros Jenew poss. (1435: Dl. 11859.) Jenew. (1367: Dl. 5623., 5624., 5639.) A mai Boros-Jenő, Budapesttől ény. – 1408-ban «Kysienew» nevű helység merül föl, a nélkül, hogy fekvését (azonos-e pl. a Telki melletti mai Jenővel) közelebbről meghatározhatnók. (Dl. 9437.)
Kalász. Kaloz. Kalaz. (1449: Dl. 14214; 1482: Dl. 18677.) Budától é. esik.
Kande. Kandy. (1349: Anj. okm. V. 316.) Cande. Kande. (Határát megjárják 1367-ben. Dl. 5623. 5639.) Boronynyal és Szántóval volt határos.
Kelenföld. L. Buda város a.
Keszi. (Kesző). Villa Olkezy – mint a «de Olkezu» cs. birtoka és a «de Fulkezew» cs. tűnik föl 1390-ben. (Kapy cs. llt.) Fel-Keszi ezenkivűl: Felkezyw, Felkezy sat. alakban gyakorta előfordul birtokos nemesek nevében vagy előnevében. (1423: Dl. 11424; 1427: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 14. N. 1.) Keszi pedig mint: Kezu. (1296: Knauz. Mon. Strig. II. 390.) Kezyw. (1427: ld. fentebb és 1466: Lajtafal. llt. u. o. No. 3.) Kezeu. (1434: 12611.) Kezy. (1477: Dl. 17910.) E helységek a mai Buda-Kesznek felelnek meg, mely a középkorban Al-Keszőből vagy Keszőből és Fel-Keszóből állt s a Keszői illetve Felkeszői és más, keszői vagy felkeszői előnevű nemes családoké (pl. Dobos, Fodor, Jankó, Nemes, Szomori) volt. Galgóczi szerint «nyugotra a mai falutól a szőlők felé terülő rét szélén» az «Öde-Kirchenwiese» jelölné a régi Fel-Keszi helyét, melyet az 1690. évi összeíráskor szintén az elpusztult helységek közé írtak be. (Id. m. III. 78. l.)
Kesztelcz. (Kesztölcz.) Kesztucz. (1393: Dl. 8014.) Kesztelecz. (1439: Fejér. XI. 266.) Keszthelcz. (1494: Bakocs Codex. 442. l.) 1439-ben határozottan Pilismegyéhez számítják. A mai esztergommegyei Kesztölcz, Esztergomtól d. felé.
Király-Szántó. Kyralzancha poss. (1367: Dl. 5623, 5639.) Keralzantho. (1465: Dl. 16262.) Szántó, Boros-Jenő, Borony sat. helységekkel volt határos.
Kis-Jenő. L. Jenő alatt.
Kissing. Kysengh és Kesengh alakban fordul elő Békás-Megyer határjáró levelében. (1361: Dl. 5072.) 1523-ban pedig: portus vadi Danubii possessionis Kyssengh. (Dl. 23710.) Tehát egész a Dunára szolgált. Ma puszta Megyer és Ó-Buda közt.
Kovácsi. Koachy. (1401: Dl. 8650.) Felsew Kowachy. (1457: Szendrei gyűjt.) Kowachy. (1477: Dl. 17910.) Ma Nagy-Kovácsi nevű helységet és Kis-Kovácsi nevű pusztát találunk Budától ék. és Szent-Endre m. – 1401-ben az előbbi értendő.
Körmösd. Kwrmwsd. Kwrmosd. (1434: Dl. 12611; 1439: Dl. 13280.) Keszővel együtt említik.
Leányfalva. Leanfalwa. (1477: Dl. 17990.) Ma puszta Pócs-Megyer m.
Marót. (Villa Maroth. 1378: Dl. 6521; 1398: Dl. 8342.) A megye szabatos megjelölése nélkül. Ez oklevelekből és mai nevéből (Pilis-Marót) ítélve azonban inkább Pilis- mint Esztergom-megyéhez számítható, mely utóbbiban ma találjuk. (Esztergomtól k.)
Megyer. L. Békás-Megyer a.
Nyék. Nyek villa. (1389: Kapy cs. llt. K. fasc. III. n. 4.) Nyek. (1425: Dl. 11629; 1449: Dl. 14214; 1472: Dl. 17390.) Budától ény. a mai Jánoshegy és Hárshegy tövében feküdt. (Rupp. Budapest. h. 213.)
Orosz. (1394: Fejér. X. 2. 219. és Dl. 7981.) Boros-Jenő, Békás-Megyer. Pomáz sat. helységekkel együtt sorolják föl, a megye kitétele nélkül. Tán a mai szentendrei szigeten fekvő Kis-Oroszit kell értenünk.
Örs. a) Wrs. (1367: Dl. 5624.) Üröm határosaként fordul elő több ízben. ennek határjáró levelében. b) Vrs. (1296., 1396., 1426: Knauz. Monum. Strig. II. 390., Pesty. Eltünt r. vm. I. 62., Fejér X. 6., 727.) A mai Buda-Örs. – 1282-ben a telki apátsággal kapcsolatban: «villa Kechkekvvrs» merül föl: (Haz. okmt. VI. 283.) Tán az utóbbi Örs értendő.
Palota. L. Ákospalotája.
Paszandok. Pazandok. (1.452: Dl. 14578.) 1483-ban «Pwzadnok predium». (Dl. 18841.) Az óbudai fensíkon feküdt. (Rupp.)
Páty. Paagh. (1342: Anjouk. okmt. IV. 257.) Budapesttől ny. esik.
Perbál. Prebor. (1348: Anjouk. okmt. V. 187.) Perbar. (Határát megjárják 1401-ben: Dl. 8650. V. ö. 1401–5: Dl. 8647.) Szent-Miklós tiszteletére épült templommal. Budapesttől ny. é. találjuk.
Pilis. Peles, Pelis, Pilis sat. néven gyakran emlegetik már a XIII. században, mint possessio-t is, de még inkább az itteni egyházat és cisztercita apátságot, melyet III. Béla király alapított, s melynek kiváltságait és birtokait a tatárjárás után IV. Béla erősíté meg. (Rupp. I. 1. 35., Fejér. IV. 2., 214., 1360: Dl. 4969; 1494: Bakocs-Codex. 442. l.) Ma Szent-Kereszt nevet visel. Szent-Endrétől ny. é. esik. (Békefi Remig úr szíves közlése szerint ez apátság épületének egyes kőmaradványai ma is föltalálhatók a falu némely házaiba beépítve.)
Pomáz. Pomaz. (1430: Dl. 12253.) Szent-Endre mellett fekszik.
Sasad. Sasad villa. (1296: Knauz. Monum. Strig. II. 390. l., 1350: Anjouk. okmt. V. 407.) Parochia eclesia … de … Sasad Vesprimiensis dioecesis. (1425: Fejér. X. 6., 727.) Terra seu pred. Sassad…in comitatu Pilisiensi… in cuius facie adhuc manet ecclesia lapidea … ad castrum Wissegradiense tenebatur. (Mátyás király levele 1469 után. Kaprinay. Hist. Dipl. I. 480.) Fekvésére nézve eltérők a nézetek. Pesty szerint (Eltünt megyék. I. 61.) a Sashegy alatt feküdt. Rupp szerint (Bpest hr. 209.) a Gellérthegy és Promontor közti síkon valahol. Salamon szerint (Budapest t. II. 535.) hihető, hogy a mai déli vasútállomás táján. Némethy (Arch. Értes. 1886. 170.) szerint a kérdés egyelőre nem oldható meg. A vezérkari térkép a Sashegy déli tövében elterülő vidéket nevezi Sasad-nak. Ott feküdt tehát.
Solymár. Salmar poss. (1468: Dl. 16618.) Budapesttől ény. esik.
Szamárd. Zamard. – Együtt merűl föl Ákospalotájával, a mely m. feküdt a Duna vidékén.
Szántó. Zanthou. (1367: Dl. 5623. és 5639.) Fratres heremitae in ecclesia s. crucis prope Zantow degentes. Alább: Claustrum ecclesie s. crucis. (1393: Dl. 8014.) E pálos kolostor XIII. századi eredetű. (Rupp. I. 1. r., 244.) A mai Pilis-Szántó. Szent-Endrétől nyugatra.
Szekeres. Zekeres. (1398: Dl. 8363.; 1417., 1418: Körmendi llt. Alm. II. lad. 4. No. 20., 26.) 1417-ben kir. ember nevében, Dióddal kapcsolatban fordúl elő.
Szente (Szempte). Zenthe. (1322: Anjouk. okmt. II. 16.. 1413: Muz. llt.) Zempche. (1467: Magy. Tört. Tár. XII. 124., Huny. kora. XI. 259.) Kalász és Pomáz m. feküdt.
Szent-Endre. Villa regalis Szentendre. (Másolat után. 1358: Dl. 15116.) Circumspectus Thomas Cristel dictus, hospes de Zenthendre. (1458: Dl. 15203. V. ö. 1464: Dl. 16039; 1468: Dl. 16631.) Pagus Sancti Andreae, in romanae legionis situm vestigiis, ubi complura Romanorum extant epitaphia. (Ranzani. Schwandtnernél. I. 563. 1.) A XV. sz. első felében szerbek szállották meg. (Galgóczi. Pestm. tört. III. 71.) Bizonyára Pilism.-hoz tartozott s talán mezővárosi kiváltságokat is élvezett. 1468-ban királyi birtok, a visegrádi várnagyok hatósága alatt.
Szent-Erzsébet. Prope villam Zenthelsebeth – szokta tartani gyűlését Pest és Pilismegye. (1374: Máramarosszigeti lyceum gyűjt., 1399: Dl. 8400., V. ö. Rupp. Budapest. 166., Salamon i. m. II. 213., Archaeologiai Értesítő. 1889. 205. és köv. l.) A Gellért-hegy déli tövénél, a mai Sáros-fürdőn alul állt, a jeruzsálemi lovagrendnek kórházával és Szent-Erzsébet tiszteletére szentelt templomával.
Szent-Jakabfalva. Villa Sancti Jacobi Apostoli. (1355: Rupp. Budap. 46.) Zenthyacapfalua villa. (1372: Dl. 6010.) Villa Sancti Jacobi. (1424: Magy. Tört. Tár XII. 284.) Villa Sancti Johanni Weteribudensi. (1447: Szendrei gyűjt.) Szárazvámmal. Ó-Budával volt határos, a melyhez tartozott. Rupp szerint a mai Szűz-Mária templomtól a Császárfürdőig terjedt s így a mai Újlaknak majdnem egész területét elfoglalta.
Szent-László. Pesty (Eltűnt m. I. 61.) említi. A mai Pilis-Szt.-László, Szent-Endrétől ény.
Szentlélek. A Szentlélekről czímzett pálos kolostorral (Claustrum S. Spiritus de Pilisio), mely 1287-ben már fönnállott s pl. 1378-ban és 1425-ben is. (Dl. 6521. Rupp. I. 1. 38. l.) Úgy vélem, szintén Pilismegyéhez sorolható. Ma Esztergommegyében, Esztergomtól dk. fekszik.
Szent-Péter. Pesty említi. (Eltűnt. m. I. 61.) – Tótfalu fölött egy templom-rom őrzi emlékét. (Galgóczy i. m. III. 101.)
Tah. Thah. Tah penes fluvium Danubii, in opposito insule… Rosdzygethe. (1439: Dl. 13301. 13302; 1447: Dl. 14119.) Ma puszta Visegrád m.
Tárnok. L. Pestmegyében.
Telki. Telky. (1282: Haz. okmt. VI. 283.) Thelky. (1455: Dl. 14950., Rupp. I. 1. 44.) Szent-István király tiszteletére 1198-ban keletkezett benczés apátsággal, melynek kegyurai 1455 óta a Garaiak, később azonban gúti Országh Mihály. – Budától ny. esik.
Tinnye. Tennye. (1361: Dl. 5092.) Tynye. (1401–5: Dl. 8647.) Tynnye. (1477: Dl. 17910.) 1361-ből Szent-Jakab tiszteletére épült templomának emléke maradt fönn. – Budapesttől ény. találjuk.
Torbágy. Torbaagh. (1429: Dl. 12081; 1469: Dl. 25227; 1490: Dl. 19661.) Budapesttől ny. esik.
Tótfalu. Thotfalw. (1447: Dl. 1119.) A szentendrei szigeten.
Tök. Thewk. (1490: Dl. 19657.) Zsámbék m. fekszik.
Várad. Szent-Endre körül fekhetett. (L. Bogárfalu.)
Üröm. Ewryn. (Határát megjárják 1367-ben: Dl. 5624., 5639.) Eurym in monte Monyaros dicto. (1371: Dl. 5914.) Ewren. (1388: Dl. 7419.) Buda m. ény. találjuk.
Összesen: 63 helység.
