VÁRAI:

Full text search

VÁRAI:
Árki. (Ároki.) Castellum Arky. (1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. b. és 6., 1497: U. o. n. 9. és Dl. 20598.) 1465-ben a Marótiaké volt. Ugy vélem, e kastély ugyanegy azzal, a melyet 1498-ban Kölpényi György és János rácz despoták birtokában találunk s megfelel a mai Jaraknak, Mitroviczától dk. (V. ö. 1519: Dl. 24393. és l. Áróki helység a. is.)
Árpatar(l)ó. Castellum Arpatarro. (1498: Dl. 34256.) A hasonló nevű város (l. ott) sorsában osztozott.
Bán-monostora. Castellani de monasterio Banj. (1473: Dl. 34030.) Castrum de Ban-Monostra. (XV. század vége: Epist. Petri de Warda. 187.) A szerémi püspáké volt. (L. a hasonló nevű városnál.)
Báránd. 1495-ben az Ujlakiak birtokai közt egy Barand nevű várat (cum pertinentiis) is sorolnak föl, a megye megjelölése nélkül. (Körmendi llt. Alm. I. lad 1. n. 9.) Hol feküdt ? – nem tudom, sőt azt sem, mely megyében; mert Szerém-, Valkó- sőt Körösmegyében egyaránt kereshetjük. 1408-ban a Garaiak birtokában egy ugyanily nevű szerémmegyei birtokot, helyesebben uradalmat (cum pertinentiis) is említenek, mely a Száva mentén feküdt. Minthogy ez uradalom, ha máskor nem, a Jób halálával átszállhatott az Ujlakiakra (a Garaiak birtokában később sohasem említik), talán nem merész a feltevés, hogy ugyanazzal a helylyel van dolgunk, s így Báránd vára Szerémmegyében feküdt, valahol a Száva mentén.
Baries. Castellanus … episcopi Colocensis (castelli) Barich vocati. (XV. század végén: Epist. Petri de Warda. 15. l., 1491: U. o. 38.) Castrum Barich. (1498: U. o. 119.) A kalocsai érsekségé volt. – A XVI-XVII. századi térképek e várat Zemlén (Zimony) és Kölpény közé a Száva mellé helyezik. (E két helység közt ma Boljevczi falut találjuk.) A harminczad-helyeknek az 1498. évi 34. törvényczikkben levő fölsorolásából ítélve azonban odább nyugotra, a mai Jarak és Mitrovicza közt feküdt, de mindenesetre a Száva mentén. (V. ö. 1519: Dl. 24393. és l. Martonics vár a. is.)
Csörög. (Cserög.) Castellanus castri Chereugh. (1339: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 6.) Castellanus in Chereug. (1402: Dl. 33534. V. ö. 1457: Pesty. Helyn. I. 37.) Castrum Chewreg. (1406: Haz. okmt. VII. 435.) Castrum Cherewgh. (1470: Dl. 17044; 1521: Dl. 23586.) Provisor curie in Cherwlyg. (1473: Dl. 34030.) Castellum in Cherewg. (1478: Dl. 18145.) Castrum Thereios. (! 1487: Mátyáskori dipl. eml. III. 363.) Castrum Chewrewgh. (1490: Dl. 19657.) A Gxraiaké volt (1402. 1478.), kik 1478-ban e várból is kiadták a leánynegyedet a Szécsieknek. 1487-ben és 1490-ben a Korvin János kezén találjuk, ki a Garai Jób halála után a 80-as években kaphatta. Később az enyingi Törököké lett. – 1478-ban hozzátartoznak Cserög város, Toronyalja, Bánya, Szelk, Burk, Tehany, Nádastó, Bel-Cserög helységek és Keresztur puszta. (L. a városnál is.)
Dombó. Castellani de Dombo. (1473: Dl. 34030.) Az ekkor (Cserögön) hatalmaskodó várnagyok a szerémi püspök emberei. Tehát Dombó vára is e püspök birtokának vehető. (L. a helység a. is.)
Ireg. Wok Golachowigh castellanus castri Iregh. (1497: Dl. 20598.) A (Kölpényi György és János) rácz despoták birtoka volt ekkor. Ily nevű falu vagy épen város szintén állhatott itt, bár. ekkor nem is említik. (Ma Ireg város, Karlovicztól d.-dny.)
Karom. Provisor curie de Karum. (1464: Dl. 15989.) Castellum Karom. (1465: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 5. és 6., 1477: Dl. 34309; 1519: Dl. 23178.) Castrum Karom. (1490: Dl. 19676.) Castellanus de Karom. (1502: gr. Zay cs. llt. N. 61.) 1465-ben a Marótiaké. Mint a magbanszakadt Maróti Mátyus birtokát kapják 1477-ben a Bátoriak s bírják 1490-ben és 1519-ben is. 1477-ben hozzátartoznak Komlós, Danilovcz, Háb; továbbá (ekkor inkább csak vele együtt járnak) Sztrelocz, Budinovcz, Magyar-Olasz, Diós, Hurdovcz, Hodros, Budicsócz, másként Sasincz, Szirocz, másként Hodrovcz, Gumma és Káty helységek; Siucz (Sivecz), Apatovcz, Szaszovcz, Dapsa, Barva, Zova, Szurdog és Hodos puszták.
Kölpény. (Kelpény.) Castrum regale Kulpen. (1388: Fejér. XI. 414.) Castrum nostrum (gubernatoris) Kewlpen. (1451: br. Révai cs. llt. Szerém. II. 16.) A XIV. században királyi vár; 1451 táján a rácz despotáké és Hunyadiaké (1451-ben kétségtelenül az utóbbié) volt. (Kwlpum. V. ö. 1451: Fejér. Genus et incunab Hunyad. 153. l. és Huny. kora. X. 308. 309. l.) A mai Kupinovo értendő, Zimonytól nyd., a Száva mellett. Az 1528. évi térkép «Kelpona» néven kisebb várat mutat e helyen.
Köválu. (Kőváló.) Castellanus de Kwualu. (1419: Dl. 30775; 1420: Muz. llt.) A berekszói Hagymás-oké volt. (L. a hasonló nevű helység a. is.)
Martonica. (Martonicz.) Castellum Marthonicz. – 1437. körül egy megbizható jegyzék (másolat) a kalocsai érsekség birtokában sorolja föl, Rednek várával együtt, de a megye megjelölése nélkül. – Ugy látszik Szerémmegyében, de tán inkább síkon feküdt. (Az sem lehetetlen különben, hogy Barics- csal zavarják össze.)
Péter-Várad(ja). Castrum de Waradinopetri. (1439: Dl. 13445.) Castrum abbatie de Wa(ra)dinopetri. (1439: Dl. 13446.) Arx seu (et) castrum abbatie … de Waradino Petri. (1494: Epist. Petri de Warda. 42. 124., 1496: U. o. 64.) 1439-ben a Garaiak kapják kir. adományul, az itt levő monostor patronatus-jogával együtt. 1477-ben (Matucsinai) Gábor kalocsai érsek, az itteni bélakuti apátság kormányzója, (hihetőleg e várbeli) várnagyaihoz és udvarbíráihoz intézi rendeletét. Ekkor tehát már (az apátsággal együtt) a kalocsai érsekségé lett volna, mely különben később Péter-Várad városnak (l. ott) csakugyan földesura volt. (1477: Varga i. m. 257.)
Racsa. L. Valkómegyében, Racsa kastély és város a.
Rednek. Castrum Rednek. (1437. körül: Archaeol. Közl. XII. 113. l., XV. század végén: Epist. Petri de Warda. 272.) A kalocsai érseké volt. (L. Rednek m.-város a. is.)
Szalánkemén. (Szalankemen.) Castrum Zalankemen. (1441. körül: Pesty, Brankovics birt. 13–53. és Bárány. Torontálm. D. okl.) Castrum Zalonkemen. (1498: Haz. okmt. IV. 441.) Castrum Zalonkemen. (1521: Dl. 23586.) 1441. körül Brankovics György (ugy látszik, csak írásban, vagy hamisítvány?) rokonának veronai Birini Pálnak adta; 1451-ben és 1456-ban azonban (legalább a várost) ismét csak ő bírta. (Egy ideig azonban 1451-ben a Hunyadiak.) 1496. táján ugy látszik Nándor-Fejérvárhoz tartozott. 1498-ban a Korvin Jánosé, 1502-ben pedig (a város) már a királyé. (V. ö. Fejér. Genus et incunab. Hunyad. 153. l. Lásd a hasonló nevű városnál is.)
(Száva-)Szent-Demeter. Castellani de Zenthdemeter, Zawazenthdemether. (1444: gr. Zay cs. llt. A. 21., 1456: U. o. B. 56.) Castellum Zawazenthdemeter. (1459: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1, n. 4.) Castrum Zenthdemether. (1497: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 9., 1519: Dl. 23263.) S. Demetrius, Laurentii ducis castellum. (II. Ulászló kora: Bonfini Dec. 717. l.) Castellanus de Zenthdemether. (1498: Dl. 34256.) 1451 táján a Hunyadi Jánosé és Brankovics György rácz despotáé volt. 1459-ben Mátyás király, midőn Ujlaki Miklóssal kibékült, utóbbinak e kastélyt is átengedé. A század végén és 1519-ben is az Ujlaki Lőrinczé volt; 1496–8 táján azonban a bajnai Bot(h) András emberei várnagyok benne. (L. a városnál is.)
Zeml(y)én. (Zemplén.) Castrum Zemlen. (1173: M. Florianus, i. h. III. 100. l.) Castrum Zemplyn. (1521: Dl. 23586.) Azaz Zimony. – Soppron, e város monografusa szerint, a ki azonban kutfőiről nem számol be, a X1V. század végén az itteni vár az u. n. Gardos-on már csak romjaiban állt fönn; Brankovics alatt ujra fölépült, úgy hogy Hunyadi is ebben halt volna meg. Bonfini azonban ekkor csak «oppidum Semlyn»-t említ. (Gescb. von Semlin. 4., 9., 98., 106., 136., 142., 152., 153., 160. – L. a városnál is.)
Ősszesen: 17 vár.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi