TORONTÁLMEGYE.
TORONTÁLMEGYE.
A XV. században egyike volt a legkisebb megyéknek. Északon a szomszédos Csanád- és Temes-, keleten és délen pedig Kevevármegye foglalta el mai területének mintegy kétharmadát.* Nyugot felöl a Tisza határolta.
Lásd részletesen az említett három határos megye leírásánál. V. ö. Délmagyarorsz. Ért. 1879. 153., Torontálmegye történetére nézve pedig Bárány művén kívül (Torontál vármegye hajdana.) Pesty értek. Tört. és Rég. Értes. (Temesvár) V. évf. 153. l. Pesty szerint a legrégibb oklevél Torontálmegyéről 1326-ból való. (Tud. Gyűjt. 1833. X. 121. l.)
Jóformán egyetlen nagyobb uradalom foglalta el egész testét a becsei, élén a hasonló nevű várral és várossal (a mai Török-Becse táján), melyhez Becsén kívül még 3 mező-város és vagy 10 falu tartozott, Török-Becse és Basahíd vidékétől le (a mai) Nagy- Becskerekig és Écskáig. Eme hatalmas uradalmat környezték s itt-ott metszették is a kisebb birtokosok jószágai, melyek közül azonban csupán a maczedóniai Dancsfiaké és Péterfieké válik ki (összesen vagy 6 falu), a mai Elemér (helys. Ilemér) vidékén.
Kívülök csak a krassómegyei Patakiaknak, – továbbá a főrangú vagy előkelőbb családok közűl a Garaiaknak, gimesi Forgács-oknak, Hunyadi Jánosnak, horogszegi Szilágyi Mihálynak, a berekszói Hagymásoknak, Dócziaknak és Szlopnyaiaknak, – végül az egyháziak közűl a csanádi püspöknek és a budai káptalannak voltak ideiglenes jogon avagy apróbb részeik.
){kind=link}