NEDECZKY IDÁNAK. PESTEN, január 17-én 1855.
NEDECZKY IDÁNAK.
PESTEN, január 17-én 1855.
[77]
PESTEN, január 17-én 1855.
[77]
Kedves Idám! Azt írod, hogy Te is szerettél volna nékem írni, de jövendőd még nem lévén bizonyos, most nem írhatsz, de fogsz írni rövid idő múlva körűlményesen. Én emez egy pár szíves sort is levélnek tekintem, oly levélnek, mit igen kedvesen vettem s válasz nélkűl addig sem akarom hagyni, míg ígért leveled megérkezik.
Vedd mindenek előtt szíves köszönetemet új évi üdvözletedért. Ha Isten Téged úgy áld meg, mint én óhajtom, s annyi boldogságot áraszt reád, mennyit én neked őszinte érzelemmel kívánok, úgy bizonyosan öröm és megelégedés kisérik napjaidat.
Sejtem ugyan, mit értesz azon jövendőd alatt, mely néhány nap múlva fog elhatároztatni, de most erről nem írok, már csak azért sem, hogy Te ismét írj szíves, nyájas, őszinte érzelemmel s mint ígérted, körűlményesen.
224Isten veled, kedves Idám, addig is, míg levélben ismét találkozunk, csókollak szíves indulattal – szerető bátyád
DEÁK.
Jegyzet. E levélnek czímzése kivételesen franczia: Mademoiselle Ida de Nedeczky.
