A cseh királyságnak adott kiváltságlevél.
260A cseh királyságnak adott kiváltságlevél.
Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztria császára, Magyarország és Csehország királya stb., ezennel tudtul adjuk mindeneknek, elrendeljük, megparancsoljuk és ahhoz tartás végett a következőket állapítjuk meg:
Megfontolva, hogy a pragmatica sanctio megerősítéséül és kiegészítéséül a mai napon diploma alakjában új állami alaptörvényt kibocsátani és a mai napon kiállított alapító okiratunkkal az osztrák monarchia számára egy birodalmi parlamentet életbe hívni Magunkat elhatároztuk; megfontolva, hogy az itt említett állami alaptörvényekben oly rendelkezések foglaltatnak, a melyek kimondván az alapelveket és szabályokat, melyek szerint jövőre a törvényhozás tárgyai különféleségükhöz képest tárgyaltassanak és alkotmányos módon elintéztessenek, egyúttal az országgyűlések összeállítására és jövendő jogaira vonatkoznak, ennélfogva világos megállapítást követelnek; áthatva azon meggyőződéstől, hogy alattvalóinknak a törvényhozásban való czélirányos és időszerű közreműködését a kor és az erre alkalmatos elemeknek és az érdekeknek előrehaladott fejlődése és mivolta, valamint az állam általános szükségei követelik; vezérelve azon szándéktól, hogy cseh királyságunk hű rendeinek jogai, jogosítványai, szabadságai a jelenkor szükségeihez képest fejlesztessenek és hogy alattvalóink összes osztályainak és valamennyi érdeknek megfelelő képviselet és érvényre jutás biztosíttassék: a cseh királyságunk országgyűlését a fentebb említett állami alaptörvények alapján megillető jogokat, jogosítványokat és szabadságokat egy oklevélben összefoglaltuk és ehhez képest cseh királyságunk országgyűlésének a következő kiváltságlevelet adományozzuk:
I. Az országgyűlés alattvalóink összes osztályait és valamennyi érdekét megfelelő módon képviselendi.
II. Összeálítása ezen alapelvhez képest a mai napon Általunk kibocsátott választási és országgyűlési rend alapján történjék. Ezen választási és országgyűlési rend megváltoztatása csakis cseh királyságunk országgyűlésének közreműködésével, vele megállapítandó törvény útján történhetik.
III. A magyar államjognak azon elve, hogy a törvények hozatalának, változtatásának, magyarázatának vagy megszüntetésének joga csak a törvényes fejedelem által, az országgyűlésen egybegyűlt törvényes rendekkel közösen gyakorolható és azonkívül nem eszközölhető, ezentúl cseh királyságunk országgyűlésére is alkalmazandó.
IV. A törvényhozásban való közreműködés ezen jogát az országgyűlés a törvényhozás egész kiterjedésében gyakorolja, még pedig közvetlenül, de pusztán a cseh királyságra kiterjedő hatálylyal, a benső törvényhozásnak minden tárgyaira nézve, közvetve pedig a törvényhozásnak azon tárgyaira is, melyek a fentebb említett állami alaptörvények erejével a birodalmi parlamentnek 261vannak fentartva, kebeléből a birodalmi parlamentbe delegátusokat küldvén ki azzal a felhatalmazással, hogy az országgyűlés nevében véglegesen és jogérvényesen határozzanak.
V. Az országgyűlés elé, mely Általunk vagy az uralkodásban törvényes utódaink által összehivatván, minden év deczember havában azon a helyen és abban az időben gyűl öszsze, a melyet Mi vagy az uralkodásban törvényes utódaink meghatároznak, a belső törvényhozásnak illetékességéhez tartozó tárgyaiban új törvények hozatalára vagy létező általános birodalmi vagy országos törvények eltörlésére vagy megváltoztatására vonatkozó indítványok megbízásunkból miniszteriumunk által országgyűlési biztosunk közvetítésével törvényjavaslatok alakjában terjeszti fel Hozzánk. Ugyanazon az úton eszközli ki szükség esetén az országgyűlés a kimutatásoknak, felvilágosításoknak vagy okmányoknak vele való közlését, a melyek kivánságára hozzája eljuttatandók.
VI. Ugyanazon a módon megilleti az országgyűlést a kezdeményezés joga, és az V. pontban említett czéloknak szolgáló indítványait ugyanazon az úton és ugyanabban a formában országgyűlési biztosunk közvetítésével hozandja legfelsőbb tudomásunkra.
VII. Megállapodásaink cs. kir. elhatározások alakjában országgyűlési biztosunk útján közöltetnek az országgyűléssel.
VIII. Az országgyűlés Általunk vagy tetszésünk szerint az evvel megbízott udvari biztosunk által záratik be; ezen alkalommal Általunk vagy ezzel megbízott udvari biztosunk által a megállapított országgyűlési határozatok császári szentesítést fognak nyerni.
IX. Az országgyűlés befejezése előtt kebeléből bizottságot küld ki, mely országgyűlési biztosunkkal vagy más megbizottainkkal megállapítja az országgyűlés határozatainak szerkezetét. Ezen megállapodások, a melyeknek magukban kell foglalniok a hozott országgyűlési határozatokat, az országgyűlés erre vonatkozó tárgyalásainak befejeztével, az V. pontban meghatározott módon Elénk terjesztendők és szentesítésük után a Bennünket megillető végrehajtó hatalomnál fogva Általunk közhirré fognak tétetni és végrehajtatni.
X. Ugyanez az eljárás követtetik, ha megállapított törvényes rendelkezések azonnal való kibocsátásának és közhirré tételének az országgyűlés folyamában mutatkoznék szüksége.
XI. Az országgyűlésnek fen van tartva Velünk megállapítandó és szentesítésünk alá bocsátandó törvények útján benső országos czéljaira nézve az önmegadóztatás joga, akár a létező adókra vetett pótlékok alakjában, akár más módon.
XII. Az országgyűlést megillető jog: 1. ügyrendje megállapítására, a mely, valamint a rajta később netalán történő minden változtatás. Elénk terjesztendő; 2. elnöki állására három jelöltnek javaslatba hozatalára, akik közül egyet ki fogunk nevezni; továbbá alelnökének szabad választására; 2623. hivatalnokainak és szolgáinak kinevezésére; 4. tárgyalásainak hű és teljes közzététele iránti intézkedésre.
XIII. Az országgyűlés ülései nyilvánosak. Tárgyalásaink teljes szabadsága s mindennemű zavar és illetéktelen beavatkozás elkerülése érdekében az országgyűlés megteendi a szükséges rendelkezéseket.
XIV. Az országgyűlés határozatai a szavazatok általános többségével hozatnak. A szavazás személyesen gyakorlandó és nyilvános; titkos szavazásnak csak az alelnök és a birodalmi parlament delegátusainak választásánál van helye.
XV. Minisztereinknek az országgyűlésen sem ülésük, sem szavazatuk nincs, hacsak országgyűlési tagoknak meg nem választatnak.
XVI. Az országgyűlési tagok az állam pénzéből sem napi- vagy tiszteletdíjat, sem uti kárpótlást nem kapnak.
Melynek hiteléül ezen kiváltságlevelet császári aláírásunkkal elláttuk, császári pecsétünket reá nyomattuk és azt cseh királyságunk hű rendei számára kiállítván, egy teljesen hasonlóul kiállított második példánynak házi, udvari és állami levéltárunkban való megőrzését elrendeltük.
