Tervezete a minisztertanács elnökéhez, Magyarország helytartójához és a magyar udvari kanczellárhoz intézendő legfelsőbb kéziratn…
Tervezete a minisztertanács elnökéhez, Magyarország helytartójához és a magyar udvari kanczellárhoz intézendő legfelsőbb kéziratnak, a melyben a főispánoknak adandó utasítások főbb pontjai megjelöltetnek.
Miután már kimondottuk és elrendeltük, hogy az előbb létezett törvényes szokások értelmében a magyar királyságban, valamint a horvát és szlavon királyságokban és az erdélyi nagyfejedelemségben a belső közigazgatást a magyar koronához tartozó országok szülöttei vezessék, ezen alapelv érvényre juttatandó a vármegyei, valamint a kerületi hatóságok körében, – – kelt elhatározásomhoz képest a vármegyei és kerületi hatóságok korábban létezett szervezetének szükséges javítása országgyűlési tárgyalásoknak van fentartva. A míg ily szerves törvény alkotmányos úton létre nem jön, gondoskodni kell a közigazgatás rendes és zavartalan vezetéséről. A vármegyék régi határaikkal állítandók vissza; Torna megyének Abaúj megyével való egyesítésén azonban változás nem történik, valamint a muraközi kérdésnek eldöntése a magyar országgyűlés és a horvát-szlavon országos congregatio meghallgatása után elhatározásomnak tartatik fenn. Főispánjaim azonnal megkezdik hivatalos működésüket és a következőkép fognak eljárni:
I. Minthogy az 1848-diki törvény a vármegyei közgyűléseknek régi formáját megszüntette és helyükbe megyei bizottságokat rendelt, a nélkül, hogy számuk tekintetében valamit határozott volna; minthogy továbbá 263annak előtte törvény szerint a megyei tisztviselőket a közgyűléseken a nemesség és azok választották, kiket a törvény ezen kifejezés alatt értett, immár azonban a nemesség előjogának megszüntével ez nem lehetséges: a megyék szervezésének országgyűlési szabályozásáig elrendeljük, hogy a megyei bizottságok tagjainak száma a megyék kiterjedéséhez és egyébkénti viszonyaihoz képest 80-tól legfeljebb 200-ig terjedjen és hogy megyei közgyűlések nem lévén, a megyei tisztviselők választása egyelőre a megyei bizottságok által történjék.
II. Az előbb említett törvény megadja a főispánnak a jogot ezen megyei bizottság megalakítására. Ezen egyelőre nem történik változás. Magától értetik, hogy a bizottság nem kizárólag nemesekből, hanem inkább oly módon állítandó össze, hogy benne úgy a nagy, középső és kisebb nemesi földbirtok, mint a megyében lévő mezővárosok, városok és községek érdekeinek megfelelő képviselet biztosíttassék.
III. Az ily módon összeállítandó megyei bizottság a megye szokásos székhelyén azonnal összeül és előtte a főispán leteszi a megszabott esküt.
IV. A megyei bizottság ezután mindenekelőtt két irányban kezdené meg működését:
a) a főispán javaslatára megválasztaná a tisztviselőket; és
b) azonnal megtenne minden intézkedést, hogy az ügyek rendes menete fennakadást ne szenvedjen és a rend fentartassék.
V. A megyei tisztikar, miként szokásos, állani fog: két, szükség esetén három alispánból, a szükséges számú szolgabirákból, alszolgabirákból, esküdtekből, fő- és aljegyzőkből, a megyei ügyészségből (Fiscus Magistratualis), a levéltárnokból, a várnagyból, a kiadóból; a rendőri biztosokat a főispán a megyei bizottság meghallgatása után nevezi ki.
VI. Minthogy a hivatalviselési képesség törvény szerint a nemesség előjoga lenni megszünt s a belső közigazgatást a magyar koronához tartozó országokban született egyéneknek kell vinni, ezen megyei és kerületi tisztviselők választása a származásra való tekintet nélkül, de az utóbb említett elv szemmel tartásával eszközlendő. Ügyesség, képesség és becsületesség legyenek irányt adók.
VII. A főispán előlegesen érintkezésbe teendi magát a működő megyei főnökkel, hogy az iratoknak és ügyeknek az újonnan választandó tisztviselők által való átvétele rendesen menjen végbe s a közigazgatás ne szenvedjen fennakadást. A főispán a választás következtében állásukat vesztett tisztviselők névsorát magyar kir. helytartónk elé terjeszti, a ki azt Nekünk be fogja mutatni.
VIII.A törvényes szokás szerint a megyei igazgatás vezetése a főispánt illeti meg; akadályoztatása esetén az első alispán helyettesíti őt.
IX. A most fennálló országos és megyei törvényszékek egyelőre eddigi alakjukban folytassák működésüket és az ügyeket a megszabott módon vezessék. Ezen törvényszékeknek nem az országban született elnökeiről, tanácsnokairól 264és egyéb hivatalnokairól másnemű rendelkezés tétessék és nevök a VII. pont értelmében Elénk terjesztessék. Az üresedésben levő állások betöltése iránt a főispán országbirónk útján terjeszsze Elénk javaslatait.
A fennálló szolgabirói hivatalok egyelőre, úgy mint eddig, a megszabott módon tovább vezetnék az ügyeket.
X. Mindkét irányban további utasításainkat az országbiró elnöklete alatt egybegyűlő bizottság meghallgatása után haladék nélkül ki fogjuk adni.
XI. A megyei bizottság a főispán összehívására negyedévenként fog összeülni. Tanácskozásai nyilvánosak, de a főispán és a bizottság maga felelősek a rend fentartásáért s minden zavar és illetéktelen beavatkozás megakadályozásáért. A magyar nyelv elhatározásunk értelmében a megyei igazgatás ügyeinek irásbeli tárgyalásánál a hivatalos nyelv, de azért a megyei bizottság minden tagja a megyében divó nyelvek bármelyikén részt vehet a tanácskozásban.
