V. A FEJEDELEMSÉG VIRÁGKORA (1606–1660)
V. A FEJEDELEMSÉG VIRÁGKORA (1606–1660)
Az egész fejezet írásánál figyelembe vett forráskiadványok: EOE 5–10. E kötetek szolgáltatták a legtöbb és az esetek többségében nélkülözhetetlen információt, de elsősorban magukat a forrásokat használtuk, mert az EOE-t szerkesztő SZILÁGYI S. gyakran az eredeti okmányoktól eltérően foglalja össze az eseményeket; Documente privitoare la istoria românilor. Vol. XV. al colecţiei Hurmuzaki. Partea II. 1601–1825. Publ. N. IORGA. Bucureşti 1913; Erdélyország történeti tára II. Kiad. KEMÉNY J. és NAGYAJTAI KOVÁCS I. Kolozsvár 1845; Erdélyi történelmi adatok I–IV. Szerk. MIKÓ I. és SZABÓ K. Kolozsvár 1855–1862; TMAO I–III. Pest 1868–1870; Székely oklevéltár VI. Kolozsvár 1897; DFGS III; voltaképpen forráskiadványnak tekinthető erre a korra KATONA, Historia critica XXIX–XXXIII és JOSEPH VON HAMMER-PURGSTALL, Geschichte des Osmanischen Reiches 6–8. kötet. Pest 1830–1832.
Az egész fejezet írásánál figyelembe vett irodalom: D. OGG, Europe in the Seventeenth Century. London 1952; K. UHLIRZ–M. UHLIRZ, Handbuch der Geschichte Österreichs und seiner Nachbarländer II. Graz 1927; C. J. FRIEDRICH, The Age of the Baroque (1610–1660). Stuttgart 1954; Handbuch der europäischen Geschichte III. Hrsg. TH. SCHIEDER. Stuttgart 1971; R. MANDROU, Des humanistes aux hommes de sciences. H. é. n. [Paris 1973.] The Fontana Economic History of Europe. The Sixteenth and Seventeenth Centuries. Ed. C. M. CIPOLLA. London 1974; R. J. W. EVANS, The making of the Habsburg Monarchy 1550–1700. Oxford 1979; SZALAY L., Magyarország története IV–V. Lipcse 1854-1857; HÓMAN B.–SZEKFŰ GY., Magyar történet III–IV. Írta SZEKFŰ Gy. Bp. 1935; Magyarország története II. 1526–1790. Szerk. H. BALÁZS ÉVA, MAKKAI L. Bp. 1962; Magyarország története I. Szerk. MOLNÁR E. Bp. 1964; Magyarország története 3. Szerk. PACH Zs. P., R. VÁRKONYI A. Bp. 1985; N. IORGA, Geschichte der Rumänen und ihrer Kultur. Hermannstadt-Sibiu 1929; Geschichte der Rumänen. (Hrsg. L. GÁLDI, L. MAKKAI.) Bp. 1942; Geschichte der Deutschen auf dem Gebiete Rumäniens. (Hrsg. C. GÖLLNER.) I. 12. Jh.–1848. Bukarest 1979; Istoria Romîniei III. (Red. A. OTETEA etc.) Bucureşti 1964; Histoire de la Roumanie. (M. CONSTANTINESCU, C. DAICOVICIU, ŞT. PASCU.) H. n. 1970; KŐVÁRY L., Erdély; SZILÁGYI S., Erdélyország; TEUTSCH; LUKINICH I., Erdély történeti változásai (1540–1690). Bp. 1911; I. MOGA, Die wirtschaftliche Entwicklung Siebenbürgens I. Bukarest 1943; MAKKAI L., Erdély története Bp. 1944; ŞT. PASCU, Istoria Transilvaniei. Sibiu 1944; Erdély története I. írták: C. DAICOVICIU, ŞT. PASCU etc. Bukarest 1964; C. C. GIURESCU, Erdély a román nép történetében. Bukarest 1968.
Ezekre az egyes alfejezetek irodalmánál rendszerint nem utalok.
1. A NAGYHATALMAK TEHETETLENSÉGE
2. BETHLEN GÁBOR URALKODÁSA
3. ERDÉLY A HABSBURG-ELLENES SZÖVETSÉGBEN
4. A KÖRÜLMÉNYEK KÉNYSZERE ALATT POLITIZÁLÓ FEJEDELEM
5. NAGY REMÉNYEK MEGHIÚSULÁSA
6. A KORLÁTLAN FEJEDELMI HATALOM ALATT ÉLŐ TÁRSADALOM
7. TANULÁS, MŰVELTSÉG
