BAYLE, PIERRE (1647–1706) francia filozófus

Full text search

BAYLE, PIERRE (1647–1706) francia filozófus
Az emberek cselekedetei nem elveik szerint alakulnak. Az ember rendszerint előbb követi a tapasztalatot, mint spekulációját.
Id. Kálmán Zsuzsa: Bayle és az Ótestamentum. Bölcsészdoktori értekezés. Bp., 1934. 21. Kálmán Zsuzsa;
A jót a jó szeretetéért tegyük: mondják a régiek; rossz ember az, aki a bűntől a büntetés miatt fél.
Uo.;
A filozófia hasonló oly porokhoz, melyekkel sebeket gyógyítunk a felületen, de megmarja az élő húst, sőt behatol és elrohasztja a csontokat, befúródik a velőrostokba. A filozófia először a tévedéseket támadja; ha ott nem állunk meg, megtámadja az igazságokat…
Uo. 26.;
Nekem mindig tetszett az a bölcs közöny, amelyet az ókori filozófia annyira hirdetett. A nagyhírű ember, aki azon munkálkodott, hogy becsületes legyen, ne pedig csak annak lássék, aki mindig azon aggódott, hogyan is gyakorolja az erényt, de sohasem aggódott azért, vajon megdicsérik-e majd érte, az én szememben már régóta igen nemes példakép…
Történeti Ismerettár – Gorilovics Tivadar (szerk.): A korai francia felvilágosodás. Gondolat, Bp., 1961. 157. Gorilovics Tivadar;
…a mennyei igazság érdekében nem szabad az emberi politika eszközeihez nyúlni.
Uo. 158.;
A filozófusok valamennyi szektáját a legáltalánosabban úgy szokták felosztani, hogy megkülönböztetnek olyanokat, akik azt hitték, megtalálták az igazságot, olyanokat, akik nem hittek abban, hogy meg lehet találni, és olyanokat, akik nem hitték ugyan, hogy rátalálnak, mégis egész életükben keresték.
Levél Minutolinak – Uo. 162.;
Minden életelv közül az erkölcstanban az a híres axióma a legegyetemesebben igaz, mely szerint „Amit nem akarsz, hogy veled tegyenek, mással se tedd”…
A kálvinizmus történetének általános kritikájából – Uo. 181.;
…az értelem Isten megismerése nélkül is képes néha meggyőzni az embert arról, hogy vannak tisztességes dolgok, amelyeket megtenni szép és dicséretes, nem azért, mert valamilyen hasznot hajtanak, hanem azért, mert ésszerűek.
Az üstökösökre vonatkozó különböző nézetek – Uo. 197.;
A filozófus tudománya és egy keresztény hite … abban különbözik egymástól, hogy a hit tökéletes bizonyosságot ad, tárgya azonban sohasem nyilvánvaló; ezzel szemben a tudomány úgy ad meggyőződésből fakadó teljes bizonyosságot, hogy ugyanakkor a tárgya is nyilvánvaló.
Magyarázatadás a manicheusokra vonatkozóan – Uo. 207.;
…a princípiumot, amely uralkodik rajtunk, és vezet bennünket, igen találóan így határozhatnánk meg: „egy csomó előítélet és szenvedély, amely következményeket von maga után.”
A kálvinizmus történetének általános kritikájából – Uo. 208.;
…biztosak lehetünk afelől, ha a filozófiának sikerülne rávennie az embereket, hogy az ész világos és szabatos fogalmai szerint cselekedjenek, akkor az emberi nem csakhamar kipusztulna.
Uo. 209.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi