LEIBNIZ, GOTTFRIED WILHELM (1646–1716) német filozófus

Full text search

LEIBNIZ, GOTTFRIED WILHELM (1646–1716) német filozófus
Igaz, az ész arra tanít bennünket, hogy rendszerint várjuk a jövőben is annak újabb következését, ami a múlt hosszú tapasztalatának megfelel, de ez azért nem szükségképpeni és csalhatatlan igazság; és az eredmény éppen akkor maradhat el, amikor ezt legkevésbé várjuk, ha ti. az okok, amelyek azt előidézték, megváltoztak.
Újabb vizsgálódások az emberi értelemről. Előszó – Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. I–II. (Szerk.: Simon Endre.) Tankönyvkiadó, Bp., 1958. és 1960., I. köt. 299. Rácz Lajos;
…egyedül az ész képes biztos szabályokat fölállítani és a kivételek megfigyelésével a bizonytalanok hiányait pótolni, végül bizonyos kapcsolatokat találni a szükségképpeni következmények erejében, miáltal gyakran módjában áll az embernek előre látni valamely eseményt…
Uo.;
Lelkünket én oly márványtömbhöz hasonlítottam, melyben erezetek vannak; a lélek jobban hasonlít ehhez, mint a teljesen egységes márványhoz vagy a bölcselők tabula rasájához.
…miért kellene minden ismeretünket külső dolgok felfogása révén szerezni, és miért ne lehetne semmit magunkban bensőleg fölfedezni. Egyedül a mi lelkünk oly üres, hogy kívülről kölcsönzött képek nélkül semmi?
Állítom, hogy természettől fogva egy szubsztancia sem lehet tevékenység nélkül, sőt nincs test mozgás nélkül.
Uo. 300.;
a természetben soha sincs ugrás. Én ezt a folytonosság (continuitas) törvényének neveztem… Ennek révén megyünk át mindig a kicsinyről a közepesen át a nagyra és megfordítva…
…az észrevehetetlen különbségek következtében két egyéni dolog soha nem lehet egymáshoz teljesen hasonló, hanem mindig több közöttük a különbség, mint a pusztán számbeli.
Uo. 302.;
…az összes szellemek, az összes lelkek, az összes teremtett egyszerű szubsztanciák mindig testtel vannak összekapcsolva…
Uo. 303.;
Vannak velünk született alapelvek, amelyek mindenki előtt ismeretesek, és nagyon könnyen felfoghatók; vannak tételek, amelyeket szintén első pillanatra fölfedezünk, és ezek alkotják a természettudományokat…
…lelkünkben lehet olyan, amit ott nem veszünk észre, mert nem emlékszünk mindig a kellő pillanatban arra, amit tudunk: de mégis mindig kell hogy azt valamikor tanultuk és határozottan ismertük légyen.
I. m. I. k. 1. f. – Uo. 313.;
…bizonyos, hogy a szükségképpeni igazságok velünk születtek, és a lélektől erednek, mert nem lehet a tapasztalatokkal megalapozni őket úgy, ahogyan a ténybeli igazságokat megállapítjuk.
Uo. 314.;
…a természet rendje a legegyszerűbbön kezdődik, és a különösebb igazságok alapoka az általánosabbaktól függ…
…az általános alapelvek behatolnak gondolkozásunkba, s annak lelkét és kapcsolatát alkotják…
Uo. 317.;
Valamely tárgy tiszta és határozott fogalmának ismertetőjele az, hogy módunk van abból a priori bizonyítékok útján sok igazságot megismerni…
…mi nyilván oly állapotra vagyunk rendeltetve, amely fölötte áll mostani állapotunknak, sőt a végtelenségig fogunk tökéletesedni ismereteinkben…
I. m. 23. f. – Uo. 322.;
…a természetben nem létezik két lény, mely egymásra minden tekintetben teljesen hasonlítana…
Monadologia, 9. sz. – Értekezések. Franklin Társulat, Bp., 1907. 173. Bauer Simon és Vida Sándor;
…a jelen méhében hordozza a jövőt.
I. m. 22. sz. – Uo. 176.;
Cselekvéseink háromnegyed részében mi is bizony csak empirikusok vagyunk. Ha azt állítjuk például, hogy holnap ismét nap lesz, akkor azon tapasztalat alapján ítélünk, hogy eddigelé még mindig így volt. Csakis a csillagász következtetheti azt okokból.
I. m. 28. sz. – Uo. 177.;
…nem létezik több egy Istennél, és ez az Isten elég.
I. m. 39. sz. – Uo. 178.;
…nincsen a világegyetemben semmi míveletlen, terméketlen, halott, nincs káosz, nincs zavar, csak látszólag, körülbelül úgy, mint egy távolból szemlélt halastóban, amelyben csak zavaros mozgást látnánk, és úgyszólván a halak sürgését-forgását, anélkül hogy magukat a halakat megkülönböztethetnők.
I. m. 69. sz. – Uo. 183.;
…a világegyetemben uralkodó tökéletes rend folytán minden a lehető legjobban van berendezve…
…boldogságunk nem lesz soha, sőt nem is lehet teljes élvezet, mely már ne hagyna semmi kívánnivalót, és amely szellemünket elbutítaná; hanem igenis áll örökös haladásban új élvezetek, új tökélyek felé.
A természetnek és az isteni gondviselésnek észen alapuló elvei, 18. sz. – Uo. 195.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi