HÉRAKLEITOSZ (i. e. 530 kör.– 470) görög filozófus
HÉRAKLEITOSZ (i. e. 530 kör.– 470) görög filozófus
Ha boldogság volna a test gyönyörűségeiben, az ökröket mondanók boldogoknak, mikor borsót találnak, hogy egyenek.
Töredékei, 4. sz. – Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény. I–II. (Szerk.: Simon Endre.) Tankönyvkiadó, Bp., 1958. és 1960., I. köt. 23. Kerényi Károly;
A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy esze legyen valakinek.
I. m. 40. sz. – Uo. 25.;
A féktelenséget jobban kell oltogatni, mint a tűzveszedelmet.
I. m. 43. sz. – Uo.;
Harcolnia kell a népnek a törvényét védve…
I. m. 44. sz. – Uo.;
Ne látszatra találgassuk a legnagyobb dolgokat.
I. m. 47. sz. – Uo.;
Egy nekem tízezer, ha a legkülönb.
I. m. 49. sz. – Uo.;
Nem tőlem, hanem a logosztól hallván, bölcs dolog elismerni, hogy minden egy.
I. m. 50. sz. – Uo.;
Háború mindenek atyja és mindenek királya. És egyeseket istenekké tett meg, másokat emberekké, egyeseket rabszolgákká tett, másokat szabadokká.
I. m. 53. sz. – Uo.;
Láthatatlan illeszkedés a láthatónál erősebb.
I. m. 54. sz. – Uo.;
Az út fel és le ugyanaz.
I. m. 60. sz. – Uo.;
A legszebb majom is csúnya az emberhez képest.
I. m. 82. sz. – Uo. 26.;
Ami változik, megpihen.
I. m. 84/a. sz. – Uo.;
…nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni.
I. m. 91/a. sz. – Uo. 27.;
Ha a nap nem volna, a többi csillag felől éjszaka volna.
I. m. 99. sz. – Uo.;
A szemek a füleknél pontosabb tanúk.
I. m. 101/a. sz. – Uo.;
…közös a kezdet és a vég a kör kerületén.
I. m. 103. sz. – Uo.;
Rossz tanújuk az embereknek a szemük és fülük, ha barbár lelkük van.
I. m. 107. sz. – Uo.;
Az embereknek, ha teljesülne mindaz, amit kívánnak, nem válna javukra.
I. m. 110. sz. – Uo.;
Betegség teszi az egészséget édessé és jóvá, éhség az elteltséget, fáradság a megpihenést.
I. m. 111. sz. – Uo.;
Közös java mindenkinek a gondolkodás.
I. m. 113. sz. – Uo. 28.;
A természet rejtezkedni szeret.
I. m. 123. sz. – Uo.
