A Porta tervei

Full text search

403A Porta tervei
Az elmondottak alapján nem osztom azt a nézetet, hogy a Porta már 1591-ben vagy 1592-ben elhatározta volna a magyarországi hadjáratot. Sőt, azt hiszem, még 1593 első felében sem – noha ekkori intézkedései látszólag ennek ellenkezőjét igazolják. Miután 1593 február elején Szinán visszatért a nagyvezíri posztra, azonnal mozgósították a ruméliai hadsereget. A beglerbéget előbb Szófiába, majd a Szerémségbe vezényelték, három ruméliai szandzsákbéget a boszniai pasa mellé küldtek, Budán és Boszniában pedig elrendelték a hadiszerek kiegészítését. 1593. február 9-én két rendeletben is kinyilvánították: a szultán „fényes hithars (gazá) szándékával nagyúri hadjáratra” határozta el magát. Ezzel tökéletesen egybevág az európai diplomaták értesülése, akik azt írták, hogy az uralkodó januárban és februárban nyíltan hangoztatta: személyesen indul a bécsi király ellen.
Ám legalább annyi jel mutat arra, hogy az oszmán vezetők eltökéltsége nem volt teljes, sőt, mondhatni: puszta látszat volt csupán. Az egyik árulkodó jel: az említett rendeletekben mindig óvakodtak attól, hogy megnevezzék a szultáni hadjárat konkrét célját. A másik, amely még többet mond: a harcias boszniai pasát a ruméliai beglerbég parancsnoksága alá helyezték. A harmadik: a bégeknek szigorúan meghagyták, hogy csak ellenséges támadás esetén bocsátkozhatnak harcba. A negyedik: Szinán nagyvezír februárban két hónapot adott a Habsburgoknak arra, hogy beküldjék a kétévi adót és néhány foglyul ejtett béget (az utóbbiak elengedése évek óta szerepelt a tárgyalások napirendjén), de májusban a határidőt július végéig meghosszabbította. Az ötödik: a budai vilájetben csak Haszán sziszeki veresége (1593. június 22.) után rendelték el a hadsereg szemléjét, és így tovább… Habozás és bizonytalankodás – ugyanaz a magatartás, ami 1591–1592-ben is jellemezte az oszmán kormányzatot. Mivel magyarázható mindez?
A feltűnő határozatlanság részint külpolitikai megfontolásokra, részint belpolitikai aggodalmakra vezethető vissza. 1590–1591-ben az oszmán kormányzat egyszerűen nem gondolhatott magyarországi háborúra, mert hiszen akkoriban óriási anyagi erőforrásokat mozgósítva új tengeri flottát próbált felállítani. Ezen az sem változtat, hogy a vállalkozás időközben megfeneklett, és 1592-re lényegében kudarccal végződött. Bár ez a fiaskó végleg levétette napirendről a földközi-tengeri háború tervét, a szultáni udvar éppen 1593 tavaszán kapott híreket arról, hogy velencei–spanyol–pápai összefogással támadás készül szövetségese, Anglia ellen. 1593 első felében kiújult vagy inkább folytatódott a lengyel válság is, s nem lehetett kizárni, hogy a Porta esetleg kénytelen lesz beavatkozni. Főleg ezen okok miatt helyezkedett várakozó álláspontra a szultán és tanácsadói köre mind 1590–1592-ben, mind 1593 első felében. Ugyanakkor 404sokan voltak, akik a birodalom állapota (meg a pénzügyi gondok) miatt kivihetetlennek és nemkívánatosnak tartottak egy Habsburgok elleni háborút. Indokolt óvatosságukat csak 1593 nyarán adták fel végleg, amikor már nem volt visszaút, mert híre jött: az oszmán sereg, amely Sziszek elfoglalására indult, katasztrofális vereséget szenvedett, és a boszniai pasa életét vesztette.
A korabeli aurópai megfigyelők számára már 1590-ben sem volt kétséges, hogy a perzsa háborúból éppen csak kilábaló Oszmán Birodalom hamarosan újabb nemzetközi konfliktusba fog bonyolódni. Az 1593-ig eltelt három évben a szultáni udvar több irányban kereste a feszültségek levezetésének útját, több ellenfél megtámadását fontolóra vette, de nyilván számot vetett a várható nehézségekkel, mert nem sietett meghozni döntését. Szinte csak az utolsó pillanatokban szánta el magát arra, hogy háborút indítson, s hogy seregeit ne máshová, hanem éppen Magyarországra küldje. S hogy ismét hadszíntér lett országunkból, azért elsősorban azt a „ruméliai” vagy „nyugati lobbit” terheli felelősség, amely saját érdekében mindent elkövetett a két világhatalom viszonyának megrontásáért, s amely provokációival már 1592 végére robbanásveszélyes helyzetet teremtett. A döntő fordulatot mégis Haszán pasa veresége idézte elő, aki végül is halálával elérte azt, amit korábbi katonai és politikai működésével nem tudott.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi