EGY NAGY HÁBORÚ ELŐJÁTÉKA Megjegyzések az 1591–1593 közötti oszmán politikáról

Full text search

399EGY NAGY HÁBORÚ ELŐJÁTÉKA
Megjegyzések az 1591–1593 közötti oszmán politikáról*
Megjelent: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára, főszerk. HANÁK Péter, szerk. NAGY Mariann. Pécs, 1997, 77–82.
Tizenhárom évnyi kimerítő háborúskodás után 1590 márciusában az oszmán udvar békét kötött Perzsiával. A birodalom belső békéje azonban mintha éppen ekkor bomlott volna fel: Észak-Afrikában lázadások törtek ki. Anatóliában több helyütt egymásnak estek a portai zsoldos katonák és a helyi lakosok, Isztambulban pedig a janicsárok és a szpáhik szinte minden zsoldosztáskor zavargásokat robbantottak ki. Az oszmán kormányzatot komolyan aggasztotta a külpolitikai helyzet alakulása is: fennállt a veszély, hogy Lengyelország az osztrák Habsburgok, Franciaország pedig a spanyolok kezébe került, s az európai hatalmi erőviszonyok az Oszmán Birodalom kárára változnak meg. A keresztény hatalmak isztambuli diplomatái 1590 táján egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy a szultáni udvar a nagyobbnak ítélt veszély elhárítására Spanyolország ellen fog tengeri háborút indítani. E várakozásokat látszott alátámasztani, hogy az oszmán vezetők 1591 elején új hadiflotta építésébe kezdtek, s nyíltan arról beszéltek, hogy a spanyolok ellen készülődnek. Mint tudjuk, két és fél év múlva a szultáni seregek mégis Magyarország ellen vonultak fel, s kitört az ún tizenöt éves háború.
A Porta indítékait vizsgálva a modern történetkutatás arra a következtetésre jutott, hogy a szultáni udvar a belső válság levezetése érdekében döntött az újabb szárazföldi háború mellett. Erre leginkább az alábbi tényezők ösztönözték volna:
1. A birodalom pénzügyi rendszerének összeomlása; az „árforradalom” és a nyomában fellépő infláció miatt a Porta nem tudta fizetni felduzzadt és munka nélkül maradt udvari zsoldos csapatait, s hogy elejét vegye lázongásuknak, inkább háborúba küldte őket.
2. A zsoldosokkal szövetséges háborús frakció fellépése, élén a magyarországi háború legfőbb hívének tartott Szinán pasával.
4003. A boszniai–horvátországi és a magyarországi határküzdelmek fellángolása, Haszán boszniai pasa katonai működése és veresége.
4. A Habsburgok közép- és kelet-európai térnyerése, s az a tény, hogy „a bécsi király” megtagadta az ún. „tisztességes ajándék” (oszmán felfogás szerint: évi adó) beküldését.
Noha ezek az események és megfontolások valóban közrejátszottak a háború kitörésében, számos részlet és összefüggés mindmáig tisztázatlan. Például: igaz-e – amit a Habsburg katonák és diplomaták mindig is állítottak –, hogy Haszán pasa a Porta titkos támogatásával háborúzott több mint két éven keresztül? Miért lendült mozgásba az oszmán hadigépezet a nyugati végeken, s mi váltott ki általános nyugtalanságot a határtartományokban 1590–1591-től kezdve? Mikor döntött a Porta a magyarországi háború megindításáról: 1591-ben, 1592-ben vagy 1593-ban? Létezett-e „háborús frakció” a fővárosban, s milyen szerepet játszott Szinán a háború kirobbantásában? E kérdések közül ezúttal a Boszniában és Magyarországon kialakult helyzettel, Haszán pasa és a szultáni udvar viszonyával, valamint a Porta magatartásának változásaival foglalkozom. Fejtegetéseim főleg a szultáni tanács korabeli rendeletein (az ún. mühimme defterik anyagán) alapulnak. Mintegy hetven utasítást dolgoztam fel, melyeket 1591–1593. nyara között küldtek a boszniai és a budai beglerbégnek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi