Érsekújvár
Érsekújvár
Arra vonatkozólag, hogy Érsekújvár erődítményét Baldigara tervei alapján építették volna, valójában egyelőre nem rendelkezünk közvetlen bizonyítékkal. Jószerével csak Pataki és Maggiorotti közlése ezen állítás alapja.195 Ugyanakkor az 1583-ból fennmaradt jelentések és rajzok arra mutatnak, hogy Baldigara töviről hegyire ismerte az erődítményt, s bizonyos utalásaiból arra lehet következtetni, hogy ténylegesen részt vett a tervezésben, a falak helyének kitűzésében pedig bizonyosan közreműködött.196
195 Pataki 1931, 125; Maggiorotti 1936, 108, 316–318.
196 „Jm ausstekhen aber haben wir befunden, ... .”ÖStA KA HKR Akt. 1583 September No. 82. Exp. fol. 3.
Ez az 1583. szeptember 28-án kelt feljegyzés a korábban már említett Megliorini ottjárta után készült. Szeptember 16-án ugyanis kézhez kapta Ernő főherceg felszólítását, hogy számoljon be az érsekújvári építkezések állásáról. Ehhez mellékelték számára Megliorininek az erődítmény védműveinek átalakítására tett javaslatait.197 Ernő főhercegnek címzett válaszában Baldigara alaposan és érvekkel alátámasztva vitatta Megliorini elgondolásait, amelyeket „fantáziának” titulált. Nehéz eldönteni, hogy a szót egyszerűen az „elképzelés” szinonimájaként, vagy pejoratív értelemben használta.198 Mindenesetre sejthető, mit érezhetett Baldigara, amikor egy kívülálló véleményezte a munkáját. Így azután keményen védte saját álláspontját.
197 ÖStA KA HKR Akt. 1583 September No. 82. Exp. fol. 1–9. (német), 20–22. (olasz), szept. 28. Mellékelve három darab rajz. A szept. 16-i időpontot Baldigara említi feljegyzése elején. L. a Forrásközlés X. sz. alatt.
198 Mind az olasz, mind a német szövegben ez a kifejezés szerepel. ÖStA KA HKR Akt. 1583 September No. 82. Exp. fol. 1., 20.
Talán a főherceg iránti tiszteletből fakadóan, nem akarván rögtön ellentmondani a főherceg által kiküldött Megliorini véleményének, kijelentette, hogy Megliorininek 50az erődítmény fekvésére vonatkozó gondolatai részben számára is elfogadhatóak lennének, ha ehhez nem kellene sok mindent át- vagy újjáépíteni. Hasonlóképp nyilatkozott Megliorini falazással kapcsolatos terveiről: megvalósíthatónak tartotta azokat, de időés pénz híján kételyeit hangoztatta azok kivitelezését illetően. A visszafogott kezdet után azonban Baldigara hangnemet váltott, s kijelentette, hogy Megliorininek semmiféle alapja nincs Érsekújvár fekvését kritizálni, hiszen korábban még sosem járt a végeken. Tulajdonképpen ezzel az irat egész további hangnemét is megadta.
Baldigara a továbbiakban „szabályos” vitairat formájában tárgyalta Megliorini elképzeléseit: előbb röviden közölte bírálója nézeteit egy-egy kérdésről, majd hosszan fejtegette saját álláspontját. Megliorini a bástyák méreteit túl nagynak találta a kurtinák hosszához képest, és ez utóbbiak hosszát növelni kellett volna. Baldigara válasza már csak azért is érdekes, mert bepillantást enged azokba a problémákba, amelyek végül is meghatározták egy erődítmény kialakítását. Természetesen nem értett egyet Megliorinival, s elmondta, hogy az eredeti tervhez képest már amúgy is megnövelték a kurtinák hosszát, és még így is kevésnek érezték azt. Ám az erődítmény ilyenformán történt kiterjesztésének határt szabott a töltésekhez szükséges föld hiánya és a költségek növekedése, s bár a Žerotin– és a Cseh–bástya egy horpadásba került, mégsem lehetett máshova kitűzni a helyüket, mert akkor az előbb említett gondok csak még súlyosabbá váltak volna. Megliorini a bástyaszárnyak kiépítettségét elégtelennek találta. Baldigara erre azt válaszolta, hogy azért készültek a szárnyak egyelőre csupán földből, mert a kőépítés nagyon lassú, s így az erődítmény jóval később került volna védhetőállapotba. Megpróbálta továbbá megértetni Megliorinival, hogy a szárnyakat legjobban a contrascarpa védműveinek (fedett út, vársík) a kiépítésével lehet megvédeni. Megliorininak a contrascarpával kapcsolatos elképzeléséről pedig kereken kimondta, hogy azokat nem érti, és nem is akarja megcsinálni, csak ha erre külön határozott parancsot kap. De ekkor is ragaszkodott ahhoz, hogy egy használható, méretarányos tervrajzot vagy modellt kapjon: „Nem elég ugyanis, hogy valaki e dolgokat számomra szavakban összefoglalja, hanem bármikor tudnia kell ezt bemutatni és demonstrálni.” Nyilvánvaló kihívás Megliorini felé. Megliorini állította, hogy a rendelkezésre álló föld nem felel meg a töltésekhez, ezért erős, vastag és magas kőfalazásra lenne szükség. Baldigara általános érvénnyel állapította meg, hogy akármilyen is a föld, az alapozást és egy bizonyos magasságig a falat mindenképpen kőből kell elkészíteni, ám mire annak nekifognak, addigra a földtöltéseknek védhetőállapotba kell kerülniük. A kőfalazás ugyanis sokáig tart és nagyon sokba kerül. Mindehhez ismételten pontos méreteket adott, továbbá a Haditanács megbízottai kérésére a költségeket is megbecsülte.
Az iratok mellett három terv is fennmaradt. Az egyik alaprajzra 1580. június 12-én azt vezették rá, hogy az uralkodóés Ernő főherceg emellett döntöttek, midőn Érsekújvár új erődjének terveiről határoztak (10. sz. kép).199 Ez is igazolni látszik, hogy 51az építkezés nem 1579-ben, hanem 1580-ban kezdődött. Összefüggést látok továbbá a döntés időpontja és Baldigara elsőérsekújvári útja (1580 május) között is.200 Ennél a rajznál azonban semmi nem utal arra, hogy Baldigarától származna. A másik, részletes felirattal ellátott alaprajz, elsősorban a kézírás alapján azonosítva, minden bizonnyal Baldigaráé (11. sz. kép).201 Bár erre nem vezették rá a keletkezés időpontját, mégis erősen gyanítható, hogy nem tartozik az 1583-as iratokhoz, hanem azoknál korábban készült. Ez a rajz ugyanis nem csak az új, hanem a régi erődítményt is ábrázolja, a közvetlen földrajzi környezettel együtt, márpedig a régi erődítményt, mint láttuk, 1581-ben lebontották.202 A harmadik rajz ez utóbbihoz tartozik, a falak keresztmetszetét mutatja, vársíkkal, fedett úttal, fausse braie-vel és cavalier-vel (12. sz. kép). Ez utóbbiak a Baldigara-féle alaprajzon is szerepelnek, a későbbi ábrázolások szerint azonban nem épültek meg. Mindenesetre elképzelhetőnek tartom, hogy e két rajz valóban az érsekújvári erődítmény megvalósított terve, annál is inkább, mert az elsőként említett rajzzal azonos a koncepciója, de annál kidolgozottabb.
199 „Auf diß Modell der neuen vessten Uywar ist Anno etc. 80 im Junio uon der Kayserlichen Majestät etc. vnd Fürstlichen Durchlaut ErzHerzogen Ernnssten geschlossen worden. 12 Juny Anno etc. 80.”
200 L. a 135. jegyzetet.
201 Feliratait l. a Forrásközlés XI. sz. alatt. Alább, a Kálló váráról készült terv esetében Baldigara saját kezűírásainak mintái alapján próbálom igazolni, hogy a rajz Baldigarától származik. Ott azonban néhány, az egriekkel azonos erődítési megoldás mellett csak a kézírás az azonosítás alapja. Jelen esetben az azonosnak tekinthetőíráskép mellett a szignált jelentések is megerősítik a rajz eredetét.
202 L. a 134. jegyzetet.
A jelentésben a Megliorini véleményére adott válaszok mellett több általános érvényű, Baldigarának az erődépítészettel kapcsolatos nézeteit tartalmazó megállapítás szerepel. Ezek is azt igazolják, hogy tökéletesen tisztában volt a magyarországi lehetőségekkel. Így többek között azért is ellenezte az erőd méreteinek megnövelését, mert az építkezés négy esztendeje alatt még az eredeti tervet sem tudták befejezni, nem hogy egy nagyobb művet. A kőépítés előnyeit pontosan látta, de azt is, hogy annak költségei hatalmasak, s emiatt takarékoskodni akart, hogy ott, ahol valóban szükséges, meg lehessen építeni a kőfalakat. Tudatában volt annak, milyen nehéz dolog a munkálatokhoz szükséges pénzt megszerezni, hogy abból mi mindenre kell költeni, s végül, hogy mindez mennyire lassítja az építkezést.
A jelentés képet ad arról is, miképpen zajlottak a tervezési műveletek, a szakmai megbeszélések. Baldigara ugyanis már feljegyzése elején arra kérte Ernő főherceget, utasítsa Megliorinit, hogy ne csak szóban adja elő, hanem térbeli modellen is mutassa be elképzeléseit, hogy a főherceg és a Haditanács urai kellő ismeretek birtokában dönthessenek, mert nem engedhetik meg maguknak az esetleges rossz döntésből származó anyagi veszteséget. Ez persze megint rávilágít arra, hogy Baldigara mennyire jól ismerte a hadügyigazgatás működését.
Baldigara érsekújvári terve nemcsak az őéletének, de a XVI. századi magyarországi olasz rendszerű várépítészetnek is a csúcspontját jelentette. Már Egerben is próbálkozott a szabályos forma kialakításával, de ott a meglevő várfalak és a terep megkötötték a kezét. Az igazi lehetőséget azonban a teljesen újonnan építendőérsekújvári erődítmény kínálta, Baldigara élt ezzel, és a kor színvonalán álló, szabályos hatszögű erődítményt alkotott. Nyilvánvaló, hogy hatottak rá az új elképzelések, 52melyekről korábban írtam, továbbá a konkrét példák, elsősorban a minden bizonnyal szintén akkoriban tervezett és épített Palmanova, s esetleg a korábban elkészült Torino is. Ugyanakkor Érsekújvár bástyái sem elég nagyok, s itt is előkerült a mellékszárny.
