1.4.1 Buda stratégiai helyzete
1.4.1 Buda stratégiai helyzete
Buda vára stratégiailag rendkívül fontos helyen állt a törökök és a keresztények szempontjából egyaránt.42 Nem véletlen, hogy a középkorban a magyar királyok fővárosává lett, megelőzve Esztergomot, Fehérvárat, Visegrádot, s ugyanazok a megfontolások játszhattak közre, amikor a törökök is a magyar hódoltság központjává tették. Centrális fekvése folytán, s mivel a török seregek Duna mellett vezető állandó felvonulási útjának végén helyezkedett el, gyakran vált a további terjeszkedések kiinduló pontjává. Emellett védelmezte a szállítást biztosító vízi utat is.
42 Az erre vonatkozó térképeket l.: Sugár István: A budai vár és ostromai. Budapest, 1979. 120. o., illetve: R. Várkonyi Ágnes: Buda visszavívása 1686. Budapest, 1984. 120-121. o.
Fontosságára való tekintettel az oszmánok többszörös védelmi gyűrűt vontak, helyesebben hódítottak köré. Sok kisebb vár mellett a belső vonalban Székesfehérvár, Esztergom, Hatvan, a külső gyűrűben Kanizsa, Érsekújvár és Eger voltak a kulcserősségek.43 A Buda–Székesfehérvár–Esztergom várháromszög pedig további jelentőséget kapott, mert ez „biztosította katonailag a török birodalom számára a magyarországi hódítások megtartását, illetve további növelését.”44 Ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi két erőd alig két évvel Buda eleste után már török kézre került.
43 L. uo.
44 Rázsó Gyula: Székesfehérvár hadászati jelentősége a török hódoltság korában. Az 1601. és az 1688. évi ostrom. In: Székesfehérvár évszázadai 3. Török kor. Székesfehérvár, 1977. 145. o.
Ezt a rendszert alapjaiban rázta meg Esztergom 1683. évi, majd Érsekújvár 1685. évi elfoglalása. Ezek kiesése megnyitotta a keresztény seregek számára a Budához vezető szárazföldi felvonulási, és az utánpótlást biztosító vízi utat.
A térképre tekintve az is megfigyelhető, hogy Buda mögött a hódoltság belsejében Székesfehérvár és Szolnok között semmilyen komoly akadály nem állt a betörés útjában. Ezért érthető, hogy Mercy, Heißler és Petneházy már 1685 őszén sikeres hadműveleteket folytathatott e területen a török végvári vonal hátában, és Szolnok, Heves, (Török)Szentmiklós, Szarvas, Arad bevételével megkezdte Buda és Eger elszigetelését. Ugyancsak az említett okokkal magyarázható, hogy a Mercy által megkezdett támadássorozatot kihasználva és folytatva a keresztény sereg Buda eleste után azonnal és ellenállás nélkül tudott benyomulni a hódoltság szívébe. Onnan azután módja nyílt több fontos erődöt: Székesfehérvárt, Egert, Kanizsát megkerülni, elvágni a birodalommal való összeköttetéstől és az utánpótlástól.45 Mindezek tükrében úgy vélem, hogy Buda nem csak a felvonulási utat és a Dunát, hanem gyakorlatilag a hódoltság egész középső részét is védte.
45 Hadinapló, 265-266. o., l. még: Liptai, 599-600. o.
