I. 4. Az I. katonai felmérés kiterjedési területe, méretaránya és a részfelmérések ideje
I. 4. Az I. katonai felmérés kiterjedési területe, méretaránya és a részfelmérések ideje
A felmérés országonként, tartományonként ment végbe a Habsburg Birodalom területén 1763–1787 között, amelyhez akkor államjogilag a következő országok, tartományok tartoztak (vagy álltak vele lazább szövetségben, amelyet az uralkodó személye, a külügy, hadügy és pénzügy kötött össze) (1. sz. könyvmelléklet, 1. sz. CD melléklet):
Osztrák örökös tartományok (450 szelvény)
Alsó-, Felső-Ausztriai Főhercegség (200 szelvény)
Belső-Ausztria (Stájer, Karintiai, Krajnai Hercegség, Isztria osztrák része, Görz és Trieszt környéke, 250 szelvény)
Tiroli Grófság (nem került felmérésre)
A Cseh Korona országai (439 szelvény)
Cseh Királyság (273 szelvény)
Morva Őrgrófság (126 szelvény)
Sziléziai Hercegség (osztrák rész, 40 szelvény)
Galíciai és Lodomériai Királyság (1776-tól tartozott a Birodalomhoz, 413 szelvény)
Bukovinai Hercegség (71 szelvény, 1:57 600 méretarány)
A magyar szent korona országai (1943 szelvény)
A Magyar Királyság a Temesi Bánsággal együtt (1173 szelvény)
Erdélyi Nagyfejedelemség a Moldva–Oláh határvidékkel együtt (383 szelvény)
Horvát–Szlavón Királyság (137 szelvény)
Katonai Határőrvidékek (250 szelvény)
Osztrák Németalföld – a mai Belgium – (275 1:11 520 méretarányú szelvény)
Lombardia (csak a közös uralkodó személye kapcsolta a Birodalomhoz) – nem került sor az I. katonai felméréshez kapcsolódó felmérésre
Összesen az I. katonai felmérés a Birodalom teljes területére 324515 1:28 800 méretarányú szelvényből áll, beleszámolva a Károlyvárosi Határőrvidéken 1791-ben történt kiegészítést, ami készítésének idejét tekintve nem tartozik a felméréshez, valamint a Moldva–Oláh Határvidéken 1773–1775 között végzett kiegészítő felmérést is. A szelvények számának pontos meghatározását megnehezíti a sok szabálytalan határszelvény (a felmérések tartományonként, országonként folytak, a határszelvények viszont „szigettérképek”, vagyis a területet csak a határig ábrázolják), amelyek vagy önálló szelvényként, vagy egy másik szelvényhez csatlakoztatva, „fül”-ként szerepelnek.
Az irodalomban eddig Paldus, 1919. és Borbély – Nagy, 1932. cikkei alapján 5 400 szelvény szerepelt, de nem részletezik, mely szelvényeket vették számításba, lehet, hogy a másolati szelvényeket is beszámolták.
A felméréshez soroljuk még a Bukovinai Hercegség területén 1:57 600 méretarányban végbement felmérést (71 szelvény; az 1:28 800 méretarányba átdolgozott szelvényeket nem vettük figyelembe), valamint az Osztrák Németalföld területén 1764–1771 között készült 275 db 1:11 520 méretarányú szelvényt. A Német Bánsági Határőrvidék és az Oláh–Illír Bánsági Határőrvidék területe (33, illetve 47 szelvény) már a Temesi Bánság korábbi felmérése során felmérésre került annak részeként, így e terület szelvényei duplán szerepelnek. A történelmi Magyarország területére 1943, ha az előbb említett „dupla” szelvényeket levonjuk, 1863 szelvény esik, az összes szelvények 59 %-a. A felméréseken belül a legnagyobb, összefüggő területet lefedő felmérés a Magyar Királyság esetében történt (965 szelvény), a mai Magyarország területét ebből 463 szelvény tartalmazza.
A felmérés időbeli sorrendjét a háborús veszélyhelyzet határozta meg: a munkákat a Birodalom északnyugati részén, a poroszok által veszélyeztetett Szilézia, Cseh- és Morvaország területén kezdték meg 1763–1768 között, majd a történelmi Magyarország északi, keleti és délkeleti határterületei következtek (Felső-Magyarország,16 az Erdélyi Nagyfejedelemség és a Temesi Bánság) 1766–1773 között, ezt követően a katonai határőrvidékek, az osztrák tartományok, illetve a Magyar Királyság teljes területének (1782–1785) és Belső-Ausztria tartományainak felmérésére került sor, ez utóbbit 1787-ben fejezték be. A Birodalom országai és tartományai közül egyedül a Tiroli Grófság felmérési munkái nem készültek el.17
Ezeket a szelvényeket 1784-ban átdolgozva és újraszelvényezve a magyarországi felméréshez (1782–1785) illesztették.
A felmérést 1787. február 2-án rendelték el, de egy hónap múlva a rendeletet visszavonták, így csak bizonyos előkészítő munkák folytak.
A felmérés méretaránya (az Osztrák Németalföld és a Bukovinai Fejedelemség felmérését kivéve) a Birodalom összes országára és tartományára 1:28 800. A bécsi ölrendszeren18 alapuló méretarányt úgy választották meg, hogy a térképen ábrázolt 1 négyzethüvelyk (2,634 cm)2 100 kataszteri holdat, vagyis 160 000 négyszögölt jelentsen (1 kataszteri hold = 1600 négyszögöl). Ha ebből a területmértékből négyzetgyököt vonunk, megkapjuk a felmérés alap-hosszmértékét, a hüvelyket, ami a valóságban 400 ölnek felel meg. Ebből adódik a felmérési szelvények méretaránya: mivel 1 hüvelyk = 1/72 öl, tehát az arány 1/72 öl a 400 ölhöz, vagyis 1:(72×400) = 1 a 28 800-hoz. A ma használatos mértékegységekre átszámítva 1 cm a térképen a valóságban 288 métert jelent. A 400 bécsi öl 1000 lépésnek (Schritte) felelt meg, vagyis egy lépés 2/5 öl, azaz 75,9 cm volt (ez a távolságok mérésénél játszott szerepet). A felmérési szelvények mérete egységesen 24×16 hüvelyk (63,2×42,1 cm), így a természetben 2,4×1,6 mérföld (18,2×12,1 km) területet ábrázolnak.
1 bécsi öl (Wiener Klafter) = 6 bécsi láb (Wiener Fuß) = 72 bécsi hüvelyk (Wiener Zoll) = 1,89658 m; 1 bécsi láb = 12 bécsi hüvelyk = 0,31608 m; 1 bécsi hüvelyk = 2,634 cm; 1 bécsi mérföld (Wiener Meile) = 4000 bécsi öl = 7585,9 m.
A felmérések időbeli sorrendjét az itt következő táblázat tartalmazza, melyben feltüntetjük az egyes felmérések területét, a felmérés pontos idejét, vezetőjét, a felmérési szelvények számát, megadva az esetleges későbbi kiegészítéseket, valamint eredeti fellelési helyük, a bécsi Kriegsarchiv Térképtára (Kartenabteilung, KA) szerinti leltári számukat. Ha a felmérési szelvények eredetiben vagy másolatban a Hadtörténeti Térképtár gyűjteményében is megtalálhatók, lábjegyzetben jelezzük, megadjuk továbbá az országleírások adott országra, tartományra vonatkozó kötetszámát is.
2. sz. táblázat
Országok/tartományok19
A nevek német írásakor a felmérések címében szereplő korabeli elnevezést és írásmódot követtük.
|
A felmérés ideje
|
A felmérés vezetője
|
A felmérési szelvények száma
|
Kartenabteilung jelzetek, külön jelölve a HT jelzeteket is.
Az felmérésekhez készült országleírások jelzete ugyanaz, mint a hozzájuk tartozó térképeké.
|
|---|---|---|---|---|
Herzogthum Schlesien (Sziléziai Hercegség)
|
1763–1764
(helyesbítve 1780) |
Fabris ezredes
Elmpt tábornok (helyesbítés) |
40
|
B IX a 17522
HT jelzet is.
|
Königreich Böhmen (Cseh Királyság)
|
1764–1767
(143 szelvény helyesbítve 1780–1783) |
Fabris ezredes
Elmpt tábornok (helyesbítés) |
273
|
B IX a 92
19 kötet + 1 füzet |
Markgrafthum Mähren (Morva Őrgrófság)
|
1764–1768
(helyesbítve 1779–1781) |
Elmpt őrnagy
Elmpt tábornok (helyesbítés) |
126
|
B IX a 155
4 kötet + 3 füzet |
Die österreichischen Niederlande – Das Königreich Belgien (Osztrák Németalföld – Belga Királyság)
|
1764–1771
|
Ferraris tábornok
|
275 (1:11 520)
|
B VIII a 125
12 kötet |
Temesvarer Banat (Temesi Bánság)
|
1769–1772
|
Elmpt ezredes
|
208
|
B IX a 57723
HT jelzet: B IX a 1132., eredeti méretű színes fénymásolatok.
|
Grossfürstenthum Siebenbürgen (Erdélyi Nagyfejedelemség)
|
1769–1773
|
Fabris ezredes
|
280
|
B IX a 71524
4 kötet
HT jelzet: B IX a 1123., eredeti méretű színes fénymásolatok.
|
Oberösterreich, Erzherzogtum Österreich ob der Enns (Felső-Ausztriai Főhercegség)
|
1769–1772
(1780-ban kiegészítve25)
Az 1779-ben Felső-Ausztiához csatolt Inn-Viertel felmérése.
|
Neu őrnagy
|
64 (14)
|
B IX a 211
5 kötet |
Die Lisieres von der Moldau und Walachei (Moldva–Oláh Határvidék [az erdélyi szelvények kiegészítése])
|
1773–1774
|
Jeney őrnagy
|
103 (48 moldvai, 55 havasalföldi szelvény)
|
B III c 38
1 kötet |
Niederösterreich, Erzherzogtum Österreich unter der Enns (Alsó-Ausztriai Főhercegség)
|
1773–1781
|
Neu alezredes
|
122
|
B IX a 242
3 kötet |
Banalgrenze (Báni Határőrvidék)
|
1774–1775
(19 szelvénnyé átdolgozva 1780-ban) |
Brady őrnagy
Jeney alezredes (átdolgozás) |
25
|
B IX a 77126
B IX a 772 1 kötet
HT jelzet is.
|
Herzogthum Bukowina
(Bukovinai Hercegség) |
1774–1776
felnagyítás: 1778 |
Mieg őrnagy
|
71
1:57 600 1.28 800 | B IX a 424 B IX a 42527 1 kötet
Hiányzó sorozat.
|
Karlstädter Grenze
(Károlyvárosi Határőrvidék) |
1775–1777
(1791–1794-ben kiegészítve) |
Jeney őrnagy majd alezredes
Boxich őrnagy (kiegészítés) |
64
(4) |
B IX a 786
|
Königreich Galizien und Lodomerien (Galíciai és Lodomériai Királyság)
|
1779–1783
|
Mieg alezredes
|
413
|
B IX a 390
|
Sclavonische Grenze (Szlavóniai Határőrvidék)
|
1780–1782
|
Jeney alezredes
|
51
|
B IX a 878
1 kötet |
Deutsch-Banatische Grenzregiment
(Német Bánsági Határőrvidék) |
1780–1784
|
Wegler alezredes
|
33
|
B IX a 592
|
Walachisch-Illyrische Grenz-regiment
(Oláh–Illír Bánsági Határőrvidék) |
1780–1784
|
Wegler alezredes
|
47
|
B IX a 602
|
Warasdiner Grenze (Varasdi Határőrvidék)
|
1781–1782
|
Jeney alezredes
|
26
|
B IX a 799
1 kötet |
Provincial Slavonien (Szlavónia)
|
1781–1783
|
Jeney alezredes
|
66
|
B IX a 879
1 kötet |
Königreich Ungarn (Magyar Királyság)
|
1782–1785
|
Neu ezredes
|
965
|
B IX a 52728
7 kötet
HT jelzet is (fekete-fehér, eredeti méretű fotómásolatok), a színes, eredeti méretű fénymásolatok HT jelzete: B IX a 1116.
|
Provincial Croatien (Horvátország)
|
1783–1784
|
Jeney alezredes majd ezredes
|
71
|
B IX a 766
1 kötet |
Innerösterreich – Steiermark, Krain, Kärnten, Istrien (Belső-Ausztria – Stájer Hercegség, Krajna, Karintia, Isztria)
|
1784–1787
|
Jeney ezredes
|
250
|
B IX a 54
7 kötet |
