I. 6. A felmérések vetületi alapja, szelvényezése és szelvényjelölése

Full text search

I. 6. A felmérések vetületi alapja, szelvényezése és szelvényjelölése
Az I. katonai felmérés országok és tartományok önálló felméréseinek a sorozata, amelyek eddigi ismereteink szerint vetületi alappal sem egységesen, sem külön-külön nem rendelkeztek. Egységes szelvényezésről sem beszélhetünk, a különböző felmérések szelvénybeosztását mind önállóan alakították ki. A terepen kijelölték a kezdő szelvényt (meghatározva az északi, és az arra merőleges kelet-nyugati irányt), majd e vonalakat meghosszabbítva kimérték az egyes szelvények által a természetben lefedett hosszakat (2,4×1,6 mérföld), és kijelölték a szelvények sarokpontjait. Azok alapján rajzolták meg – kicsinyítve – az áttekintő szelvényeken a határoló vonalakat, végleges formájukban minden bizonnyal a felmérés elkészülte után, hogy a tájékozódást megkönnyítsék.
A szelvények számozása az áttekintő szelvények alapján követhető, felmérésenként különböző: a legtöbb esetben egyszerű sorszámozással (sorok szerint, folyamatosan), arab számmal történt. Ezt alkalmazták Alsó-Ausztria (7. sz. CD melléklet), a Cseh Királyság (10. sz. CD melléklet), a Morva Őrgrófság (11. sz. CD melléklet), a Temesi Bánság (16/a., b. sz. CD melléklet), az Erdélyi Nagyfejedelemség (17/a., b. sz. CD melléklet), Szlavónia (19/a., b. sz. CD melléklet), a Varasdi, Báni és a Szlavóniai Határ-őrvidékek (22/a., b., 23/a., b., 24/a., b. sz. CD melléklet), valamint a Német Bánsági és Oláh–Illír Bánsági Határőrvidékek (25. és 26. sz. CD melléklet) felmérési szelvényeinél. Belső-Ausztria (9. sz. CD melléklet) és Horvátország (20/a., b. sz. CD melléklet) felmérési szelvényeit szintén sorban számozták, azzal a különbséggel, hogy a sorok utolsó szelvénye után az alatta levő következett, majd onnan visszafelé folytatódott a számozás a sor elejéig. A Károlyvárosi Határőrvidék szelvényeit is ily módon számozták 1-től 58-ig, majd északkeleten folytatódott a számozás, a Szluini ezred területén 59-től 64-ig. A kiegészítő szelvényeket „/a” és „/b” jelöléssel illesztették a szelvényekhez. 1791–1794-ben, miután az Una mentén növekedett a határőrvidék területe, több korábbi határszelvény területét kiegészítették, és újabb 4 szelvényt illesztettek hozzájuk a–b–c–d jelöléssel. (21/a., b. sz. CD melléklet). Felső-Ausztria szelvényeinek számozása esetében az 1769–1772 között felmért 64 szelvény számozása folyamatos, az 1780-ban történt kiegészítéseket viszont (14 szelvény) az ABC nagybetűivel jelölték (nyugatról illeszkedtek, 8. sz. CD melléklet). Bukovina felmérési szelvényeit szintén sorok szerint, folyamatosan, de római számokkal jelölték (14/a. sz. CD melléklet).
A sorszámozás néha az oszlopok szerint haladt. Szilézia esetében a jobb felső sarokból (12. sz. CD melléklet), az Osztrák Németalföld területén a bal felső sarokból indult a számozás (27. sz. CD melléklet). Galícia–Lodoméria áttekintőjén a számozás szintén a bal felső sarokból indul, de a folyamatos sorszámozás mellett az oszlopokat is jelölték római számokkal (13/a. sz. CD melléklet).
A Magyar Királyság szelvényezési tervéről, majd annak módosulásáról az előző fejezetben, a geodéziai alapokkal kapcsolatban esett említés. A jelölésnél egyedül itt alkalmaztak oszlopokat (I–XXXIX) nyugat-keleti irányban számozva, az oszlopokon belül 1-től kezdődően sorszámoztak, arab (2. sz. könyvmelléklet, 15/a., b. sz. CD melléklet), a másolati szelvényeken pedig római számokkal.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi