III. 4. 2. Kataszteri alapok

Full text search

III. 4. 2. Kataszteri alapok
Az Osztrák-Magyar Monarchián belül az Osztrák Császárság tartományai, tagországai – Tirol-Vorarlberg, Salzburg, Alsó-Ausztria, Karintia, Stájerország, Bukovina, Galícia, Felső-Ausztria, Szilézia, Csehország, Morvaország, Krajna, a Tengermellék, Dalmácia – felméréséhez, a II. katonai felméréshez hasonlóan, a kataszteri térképeket260 használták alapul. Magyarország területén más volt a helyzet, az „állandó katasztert” jóval később, 1849. október 20-án rendelték el, 1880-ig az országnak csak mintegy fele került kataszteri felmérésre, így csak azokon a területeken szolgálhattak alapul a katonai térképezéshez, ahol rendelkezésre álltak. Egyéb területeken a II. katonai felmérés szelvényeit használták. A felmérés időrendjében Magyarország különböző részein a következőképpen alakultak a szelvények a felméréshez használt alapanyag szerint (10. sz. könyvmelléklet, 68/a. sz. CD melléklet):
I. Ferenc császár 1817. december 13-án hagyta jóvá az osztrák örökös tartományok „állandó katasztere” létrehozására adott utasítást. A munkálatokat Alsó-Ausztriában kezdték, és 1861-ben Tirolban fejezték be. A kataszteri felmérést 1817-től 1861-ig végzett elsőrendű kataszteri háromszögelés előzte meg.
9. sz. táblázat
Év
Terület
A felmérés alapja
A felmért szelvények száma
1869–1873
Erdély261
Erdély felmérése 1:28 800 méretarányban történt, a II. katonai felmérés szelvényméretében, 294 szelvényen.
Első-, másod-, harmadrendű háromszögelési pontok
216262
Az 1888–1895 között végbemenő reambulálás kapcsán az 1:28 800 méretarányú szelvényeket 1:25 000 méretarányba szerkesztették át, valamint megváltoztatták a szelvényméretet is, aminek eredményeként 216 szelvényt kaptak.
1872–1873
Északnyugat-Magyarország263
A kis területen történt felmérés a Bécs környéki, 1:12 500 méretarányú felméréshez kapcsolódott.
Kataszteri váz
20
1873–1874
Máramaros keleti része
Kataszteri váz
7
1874–1875
Máramaros
Kataszteri váz
26
1875–1876
A Felvidék északkeleti része, a Kárpátalja
Kataszteri váz, kivéve néhány községet, ahol hiányzott
69
1876–1877
A Felvidék középső része
Kataszteri váz, kivéve néhány községet, ahol hiányzott
85
1878–1879
Magyarország nyugati határ
Kataszteri váz
42
1879–1880
Délnyugat-Magyaroszág, Horvátország, Nyugat-Szlavónia
Kataszteri váz
107
1880–1881
A Dunántúl egy része,
A Horvát–Szlavón Határőrvidék nyugati fele
Kataszteri váz, ahol hiányzott, a II. katonai felmérés
Kataszteri váz
131
1881–1882
Délkelet-Magyarország (Temesi Bánság, volt Bánsági Határőrvidék),
Kelet-Szlavónia és a Horvát–Szlavón Határőrvidék keleti része
II. katonai felmérés
Kataszteri váz
231
1882–1883
Északnyugat-Magyarország
Kb. 83 % a II. felmérés alapján
10 % a kataszteri váz alapján
7 % alap nélkül, új felmérésre volt szükség
150
1883–1884
Kecskemét–Kisújszállás, Salgótarján, Miskolc, Rozsnyó térsége
II. katonai felmérés
145
1884–1885
Az Alföld nagy része
Kataszteri váz, II. katonai felmérés
125
 
A történelmi Magyarország területét 1138, Erdély területét 216 (1:25 000 méretarányba átdolgozott), összesen 1354 szelvény fedi.
Még véget sem ért a Monarchia felmérése, amikor 1885-ben megkezdődött a felmérési térképek helyszínen történő helyesbítése új terepi bejárással, reambulálással (Reambulierung), legelőször azokon a területeken, ahol a felmérés kezdődött (1869-től a 1870-es évek közepéig). Ezeken a területeken voltak az eltelt idő miatt a legnagyobb közigazgatási változások, új létesítmények, vasutak, utak épültek. Az eszközök is sokat fejlődtek a felmérés ideje alatt, és a korábbi felmérések, mint említettük, még egyáltalán nem támaszkodhattak az 1873-ban megindult szabatos szintezés eredményeire. Eltérő minőségűek voltak a III. katonai felmérés szelvényei aszerint is, hogy milyen alapot használtak a mérésekhez. Legjobb térképi alapul a kataszteri térképek szolgáltak, legkevésbé megbízhatóak azok a felmérési szelvények voltak, ahol a felmérés háromszögelési pontok alapján ment végbe. Ezek a hiányosságok határozták meg a reambulálás menetét (69. sz. CD melléklet).
1885–1889 között Dél-Tirol és Vorarlberg területén folyt az új terepi bejárás, aminek oka abban kereshető, hogy Tirol–Vorarlberg felmérésére a III. katonai felmérés kezdetén, 1869–1872 között került sor, amikor már az 1:25 000 méretarányt használták, de még a II. katonai felmérés szelvénybeosztása szerint.
1888-ban Erdély területén is megindult a reambulálás. Erdély 1869–1873 között zajlott felmérése átmenetnek tekinthető a II. és III. felmérés között. 1:28 800 méretarányban történt, a II. katonai felmérés szelvénybeosztása szerint, a felmérés alapjául csak az első-, másod- és harmadrendű háromszögelési pontok szolgáltak. A reambulálással egybekötve készültek el tehát Erdély területére az 1:25 000 méretarányú, mintegy 76×56 cm nagyságú szelvények. 1888–1889-ben Délkelet-Erdély területén folyt a munka, a határ mentén, 1890–1892 között a nagyfejedelemség nagy része már bejárásra került, végül 1893–1895 között Északnyugat- és Észak-Erdély területén fejeződött be a reambulálás, mely kis részben kiterjedt Északkelet-Magyarországra, Bukovinára és (1897-ig) Északkelet-Galícia területére is, amelyek felmérésére szintén az 1870-es évek első felében került sor. A reambulálási munkáknak az 1896-ban elrendelt IV. katonai felmérés vetett véget.
A reambulálást az eredeti szelvények kéknyomatain hajtották végre, a változásokat tussal, illetve különböző színekkel rajzolták ki, és rávezették a lapokra az új magassági pontokat. Az elkészült korrektúrát vagy az eredeti szelvényre vezették rá, vagy ha sok volt a változás, új szelvényt rajzoltak (Erdély esetében ez történt!). A reambulálással egy időben a statisztikai-topográfiai leírásokat is változtatták.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi