III. 4. 3. A felmérés módja, a térképezés menete

Full text search

III. 4. 3. A felmérés módja, a térképezés menete
A felmérési munka két részből tevődött össze: a téli előkészítő munkából (november elejétől április közepéig-végéig), amikor az új felmérésre kerülő szelvények előkészítése és a nyári munka során már felmért szelvények végleges megrajzolása folyt, valamint a nyári (május elejétől október végéig tartó), nagyrészt felmérő munkából. Ahol rendelkezésre álltak a kataszteri felmérés 1:2880 méretarányú térképei, a Háromszögelő (később Csillagászati-Geodéziai) Osztály előállította az un. szerkesztési lapot (Constructionsblatt) egy hetvenötezres szelvény területére. Azon folyt a tervezés: a szelvényközéppontra vonatkoztatva felszerkesztették a háromszögelési pontokat, valamint a szelvényhatárokat alkotó hosszúsági és szélességi köröket (30 fokperces hosszúsági és 15 fokperces szélességi beosztással), majd elkészült a kicsinyített kataszteri váz. Ahol viszont nem állt rendelkezésre új kataszteri térkép, mint Magyarország és Horvátország egy részén, a II. katonai felmérés 1:28 800 méretarányú szelvényei szolgáltak alapul. A Technikai Csoport fényképészeti úton 1:25 000 méretarányú, hetvenötezres szelvényterületre összeállított nagyításokat készített. Azok alapján készültek a „kéknyomatok,” amelyeken megszerkesztették a keretet, a háromszögelési pontokat és a szelvény-sarokpontokat.
Ettől kezdve a felmérési szelvényeken folyt a munka 1:25 000 méretarányban; a háromszögelési pontokat „grafikai nagy háromszögeléssel” tovább sűrítették (előre- illetve oldalmetszés alkalmazásával), amihez nagy mérőasztal-táblát alkalmaztak. Ezt követően a szelvényeket további négy részre darabolták (szelvénynegyedek), és a munka a „részletező asztalon” folyt tovább. A részletező háromszögelésnél a hátrametszést is alkalmazták, és sor került a domborzati idomvonalak bemérésére.
Esténként és esős időben tussal kirajzolták a síkrajzot, kiszínezték a növényzeti foltokat, ceruzával rögzítették a domborzati csíkozást, mellékletként elkészültek a növényzeti és írásoleáták. A csíkozás és a szintvonalak végleges megrajzolására, a téli hónapokban került sor, miután a szelvénynegyedeket ismét teljes szelvénnyé egyesítették és vászonra vonták, akkor készült el a keret a kereten kívüli megírásokkal együtt.
A felméréshez használt műszerkészlet alapvetően ugyanaz maradt, mint a II. katonai felmérés idején. A Marinoni-féle mérőasztalt felváltotta a Kraft-, majd a Starke-féle mérőasztal. A szelvénynegyedekhez a (50×40 cm-es) részletező asztalt alkalmazták. Továbbra is használták a dioptra-vonalzót és „messzelátó” vonalzót (Perspektiv-Lineal), a magasságmérésnél az aneroid barométert és azt az 1860-ban feltalált magasságmérő eszközt, amelyet Schablass alkotott meg, majd egy Schneider nevű technikus 1873-ban továbbfejlesztett. E tökéletesített „kisteodolitokkal” látták el a térképezési aligazgatókat, hogy a trigonometrikus magasságmérés adatai megbízhatóbbak legyenek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi