A rákosi országgyűlés
A rákosi országgyűlés
Míg a széleken egyik bástya a másik után omlott le, azalatt nagy zivatar készült idebenn. A köznemesség rendei felgyűltek a Rákos-mezőre, s karddal kezükben követelték, hogy a király büntesse meg az országot rabló kincstárnokot, Fortunatust.
Lajos tanácsnokai sokáig tartották kitérő feleletekkel a zúgolódó rendeket; mialatt az történt, hogy egy nemes apród Lajos udvarából elcsent egy cifra fabábot, mit az udvarhölgyek készítettek a lengyel királyfi számára, s azt a Rákosra kivitte.
„Íme! – kiáltának a nemes urak, felmutatta az aranyos bábot. – Ilyen katonákat készítenek az udvarban a közelgő ellenség ellen! Míg mi a hadseregek állítását sürgetjük, ők odabenn aranyos bábokat öltöztetnek.”
A királynak veszélyes volt többé vonakodni. Meg kellett jelennie az országgyűlésen, hol nagy tisztelettel fogadták, s a nemesség szónoka, Verbőczy István előadá a rendek panaszait: a király ígérte, hogy azokat megorvosolja.
De egy praelatus, egy mágnás sem jelent meg az országgyűlésen.
Ekkor tehát a nemesség elhatározá, hogy lefoglalja önhatalmúlag a papi tizedet, s azt fordítja a had költségeire s megtartandja a Hatvanra kitűzött országgyűlést, s midőn a tanácsurak azt nem akarták megengedni, rögtön megindultak mindnyájan Hatvanra.
Az ország belsejében kész volt a zűrzavar. A pórság már le volt gázolva, most meg a köznemesség támadt fel a főrend ellen, s hogy még ez se legyen elég, az országprímás Szalkán Gergely és Frangepán Kristóf a királyi tanácsban úgy összezördültek, hogy az érsek belekapott a gróf szakállába, ez pedig ököllel üté arcul a főpapot, s csak a király közbejövetele választá őket szét. A királyi palota előtt pedig Bornemisza és Batthyány emberei összevesztek a zsákmányon s véres verekedést kezdtek, míg a nép Fortunatus házát kirabolta és lerontá. Fortunatus Imre és cimborái az ablakon keresztül menekültek meg.
(Szerencsés Imre történetét használtam fel tárgyul „Zsidó fiú” című drámámban.)
