KILENCZEDIK FEJEZET. Az 1860. april 19-ikei provisorium.
KILENCZEDIK FEJEZET.
Az 1860. april 19-ikei provisorium.
Az 1860. april 19-ikei provisorium.
Miközben mi odakünn a hazánk iránti közrészvét felélesztésével s politikai összeköttetéseink megujitásával valánk elfoglalva, – oly változás jött közbe Magyarországon, mely Európaszerte a magyar alkotmány visszaállitásának előfutárjául tekintetett.
1860. april 19-én Albrecht főherczeg felmentetett állásától, melyet mint főkormányzó és parancsnokló tábornok, az osztrák császár »magyarországi királyságában« viselt s a politikai igazgatás és főparancsnokság vezetésével ideiglen a császár fő-szállásmestere s vezérkari főnöke: Benedek Lajos táborszernagy lett megbizva.
Egyszersmind elrendeltetett, hogy az akkorig fennállott helytartósági osztályok egy Budán székelő s közvetlenül Benedek alatt álló helytartóságba egyesittessenek, Kassán, Pozsonyban, Sopronyban és Nagyváradon ideiglen felsőbb politikai hivatalnokok hagyassanak oly végből, hogy közbensö folyamodási hatóságot nem képezvén, az uj szervezet, különösen a megyei igazgatások s községi rendszer létesitésénél vezetőleg s felügyelőleg közreműködjenek. A politikai igazgatás ügyére nézve kimondatott, hogy szándokban van, mihelyt a helytartóság uj szervezete életbe lépendett, megyei igazgatásokat hozni be s azok mellé az előbb fennállott rendszer szerint megyegyüléseket s választmányokat a mostani viszonyoknak megfelelő összeállitásokkal és hatáskörökkel adni. Ez intézkedésekkel összhangzólag megparancsoltatott, hogy mihelyt a községi rendszer és a megyei szervezet hatályba lépett, – országgyülés iránt inditványok készittessenek elő, hogy a helység-, járás- és megye-községek, országgyülések és országgyülési választmányok általi önkormányzásnak minden koronaországban behozandó elve a császár »magyarországi királyságában« is érvényre emeltessék.
E császári rendeleteket Benedek táborszernagy azon hozzáadással hozta köztudomásra, hogy mint a császárnak feltétlenül hű, régi katonája és alattvalója s mint Magyarhon fia (!) minden erejéből teljes odaadással azon fog lenni, hogy a »legkegyesebb fejedelemnek jóakaró szándokait az ország javára lelkiismeretesen eszközölje.« S minthogy a közigazgatás és országos képviselet legfelsőbbleg parancsolt szervezésének gyors és sikeres kifejlődéséhez a bizalom és nyilvános rend szükséges, azért ő kijelenti, hogy a kedélyeknek bárminemü jogositlan köznyilvánitások általi nyugtalanitását, minden tüntetést, a törvényes rend minden háboritását szilárd akaratának teljes elhatározottságával gátolni fogja.
Különben a »neki kedves haza«* és a nagy császári összes birodalom java és virágzása végett minden becsületes ember közremunkálására megelőző bizalommal számit.
Ez a haza annyira kedves volt neki, hogy, a mint tudva van, fegyvert is emelt ellene.
A vitéz táborszernagy »szilárd akaratának« kilátásba helyezését, ugy látszik, nagyon szivreható kegyességnek tekintették az akkori hirlapok. Közlötték a »legkegyesebb fejedelem legmagasabb parancsait« s »feltétlen hűségü« katonájának a neki oly »kedves hazához« intézett rendeleteit, de közlötték a katonai subordinatióhoz alkalmazkodva: fejtegetés nélkül, taglalás nélkül. Legalább azon lapokban, melyeket látnom lehetett, jutott hely Oroszország, Németország, Napoleon császár, Dánia, a Svájci stb. politikai helyzetének itészi taglalására, de arról, hogy mi nézettel vannak Magyarország közjogi könyvének ez ujolag octroyált kiadásáról, feltétlen engedelmességgel hallgattak. E hallgatásban lehetett része az akkori sajtó-viszonyoknak, de nekem felötlött, hogy a bécsi lapok, noha ugyanazon sajtó-rendeletek alatt állottak, mertek szólani, midőn a magyar időszaki sajtó hallgatott.
A magyar emigráczió körében a bécsi udvar e cselekménye – kivált kezdetben, mikor még csak táviratokkal volt tudomásra hozva – nagy feltünést s némi aggodalmat is okozott.
Jósika, ki a sajtó-működés élén állt és Ludvigh, azonnal hozzám fordultak részletes utasitásért a követendő eljárás iránt.
Váltott leveleink a következők:
Jósika Miklós – Kossuthnak Londonba.
Ludvigh – Kossuthnak Londonba.
Válasz Ludvigh april 20-ikai levelére.
Jósika Miklós – Kossuthnak Londonba.
Levél-töredék. Jósika Miklósnak 1860. apr. 25-ikei csodálatos levelére válaszul.
Utasitás Kiss Miklós ezredes urnak a magyar nemz. Igazgatóság párisi megbizottjának.
Jegyzék a 463-ik laphoz.
