a) 1832 dec. 21 Rövid kerületi, országos és elegyes ülések. Tárgy: Koronaőr választása.
a)
1832 dec. 21
Rövid kerületi, országos és elegyes ülések.
Tárgy: Koronaőr választása.
1832 dec. 21
Rövid kerületi, országos és elegyes ülések.
Tárgy: Koronaőr választása.
December 21-én Reggeli 8 1/2 órakor Kerületi Ülés.
A megyék követjei közönségesen sérelemnek veszik, hogy a tegnapi napon elegyes ülésbe ki hirdetett kir. előterjesztéseket a Personalis el felejté a követek palotájába republicáltatni, ámbár sokan a követek közzül azoknak ujjulag a szokott mód szerént való meg hallgatására nyomba a tegnapi elegyes ülés után ön palotájokba összve gyülekeztek, meg bizatott a presidens, adja ezt a Personalisnak tudtára azon ki jelentéssel, hogy ezen el mulasztást azonnal hellyre hozatva látni kivánják.
Ezután hosszas vetélkedés vólt arról hogy a korona őrzői méltóságra nézve mai napon közlendő candidatiót a választás előtt nem kivánnyák e a SS. észre vételeiknek elő adhatása tekintetéből a magok Országos külön üléseikbe fel vétetni, sok követek ki jelentették hogy küldőiktől azon utasitások van, hogy G. Keglevich Gáborra adják szavokat, aki ezen méltóságot ideiglenesen viselte.
PÁZMÁNDY ugy vélekedik hogy SSnak jussok lévén minden előfordulható Országos tárgyak eránt tanátskozni tulajdon ülésekbe, a Personalis kérettessen meg, jelentse ki az elegyes ülésekbe, hogy az RR. ezen jussokkal a korona őrző választására nézve is élni akarnak.
BEZERÉDY is azt tartja hogy az irásbeli cautelák az SS. jussait elegendőleg nem biztositják, tsak a gyakorlás szerez biztosságot, a mellyet személly eránti deferentiából el mellőzni káros.
A többség magát Komárom Vármegye követjéhez tsatolja ámbátor
PRONAY emlitésbe hozván az eddig gyakorolt módot, melly szerént a választás a Candidatió után nyomban az elegyes ülésben szokott meg történni, nem látja által, mért kellessék e részbe ép akkor tenni változtatást, midőn a többség magát előlegesen is G. Keglevich Gábor ideiglenes korona őrzőre nyilatkoztatá. Annyival inkább, mivel a voxolás rendje, s módja még tsak majd a publico politicum operatum felvételével fog el határoztatni, s a beszéllő nem tudja, miként döntetne el a kérdés, ha a SS. külön tanátskozván, a Fő Rendekkel meg hasonlásba jönnének.
PÁZDMÁNDY azt feleli ugy mint másszor, egyébb aránt nem a választás gyakorlása, hanem csak a candidationak republicatiója s a lehető észre vételek előadása véget kiván ő a propositio meg hallgatása után az SS. palotájába külön összve ülni.
Még többen is kivántak szóllani, de a presidium kérte a Rket hogy ha Komárom Vármegye Követjének inditványát elfogadják s a Personalisnak tudtára adatni kivánják, ezen hirül adásra időt engedjenek az elegyes ülés előtt, melly elő terjesztésbe a többség megnyugodott s minek utánna
PALÓTZY ki jelentette, hogy committensei a korona őrzői méltóságnak időközben provisoria surrogatioval szokásba vett bé töltésébe a választás szabadságának practicus sérelmét látják, az ülés el oszlott és a RR. elegyes ülésre egybe gyültek a Fő Rendek Palotájába, ahol is az ülés kezdete előtt a circularis praesesek által értesitettek, hogy elősször az SS. palotájába fog ülés tartatni, hová által is mentek. Ezen
2-ik Országos ülést,
A PERSONALIS azzal nyitá meg hogy értésére esvén a RRnek azon kivánsága, hogy a propositiokat a magok tábláján kivánják republicáltatni, azt ezennel egész készséggel telyesiti s ezt hamarébb is tette vólna, ha RRnek ezen kivánságát tudta vólna.
A PALATINALIS ITÉLŐ MESTER fel olvassa a propositiokat. PERSON[ALIS] jelenti hogy a Nádor s a Fő Rendek várakoznak az SSra.
EGY KÖVET* panaszolkodik hogy az elegyes ülésbe a követ hellyét mások foglalják el, akiknek talán sem ülések, sem voxok nints.
Zólyom megye követe, Radvánszky.
PERSON[ALIS] ajánlja, hogy ezen panasz el háritása tekintetéből a Rendek kivánságát bé fogja a Nádornak jelenteni.
PALÓCZY ismételi azon terjesztését hogy a korona őrzői hivatalra provisorie a Király ne nevezhessen, mert az által in praxi a választás szabadsága meg köttetik, de szükség sints a surrogatiora, mert a Király minden 3 esztendőn tartozván Országos Gyülést hirdetni, ha ez alatt eggyik korona őrzőnek halála történne, addig mig más ország Gyülése tartatik, a másik őrző el viheti az úgy sem igen bokros hivatalt. N[ográd] V[árme]gye* követe azt adja hozzá, hogy surrogatio csak akkor történhessen, ha idő közbe mind a két korona őrző meg halálozna.
A hivatalos Jegyzőkönyv szerint: Gömör vármegye. (Kossuth későbbi fogalmazványa szerint is Szilassy Ferenc, Gömör követe.)
KOMÁROMY ellenkező vélekedésbe van, minthogy az 1715-iki 38-ik T. Cikkely 4-ik, 5-ik s utolsó §-a a királynak egyenesen kötelességévé teszi, hogy őrző nélkül ne hagyja a koronát.
PERSON[ALIS]: az Abaúji követtel egy véleménybe van mind azért, mert a surrogatio törvényen épült szokás, mind azért, mivel az őrzésnek természete az, hogy az eggyik a másiknak ellenőrje, ha tehát az eggyik fogyatkozik, azon nemzeti kints őrzése is biztosság béli hijjányt szenvedhetne. Egyébb eránt Borsodnak javallatja bé megy a Jegyző könyvbe.
BEZERÉDY (Tolna) a candidatio és választás közt időt kér a tanátskozásra.
PERSON[ALIS]: Ezt is bé ikattatja a Jegyző könybe, egyébb aránt fel szóllitja a Rendeket, hogy a választásra nézve a bé vett szokásnál maradjanak.
2-ik elegyes ülés vagy is
3-ik Országos ülés reggeli 10 órakor.
A Candidatio fel olvastatik.* Kandidalja a Király G. Keglevich Gábort, B. Révay Jánost, Szilasy Jósefet, köz fel kiáltás által el választatik Keglevich, a Nádor concludálja a választást, az el választot korona őr deákúl köszön, beszédje végével Madatsányi a Liptói követ fel kiált, haljuk magyarúl, – nagy lárma: magyarúl, magyarúl.
A dec. 20-i decretum szövege: Iratok, I. k. 6. s köv. l.
PALATIN[US]: A választás meg esvén, bé kell a választot őrt confirmatio végett a királynak mutatni, a véget szükség hogy a Rendek a primatialis palotába menjenek a Felséghez. De az RR. kevés számmal jelennek meg ott, holott is a Királynak G. Keglevichet confirmatio végett a Nádor presentálja, Keglevits a Hitet letészi s a Felség kegyelmét meg köszöni.*
A hivatalos jegyzőkönyv a dec. 21-i 2. országos és 2. elegyes, vagyis 3. országos ülést együttesen 3. ülésnek mondja. Jegyzőkönyv, I. k. 27. s köv. l. – V. ö. Kölcsey VII. k. 20. l.
