f) A pénzügyminisztériumnak, az Iparegyesületnek juttatandó kölcsönről:
f) A pénzügyminisztériumnak, az Iparegyesületnek juttatandó kölcsönről:
Az Iparegyesületnek, mint a hazai ipar fejlesztése és az iparköri ismeretek terjesztése körül eredményesen hatott s hatható intézetnek* istápolása elhatároztatván, a pénzügyministerium utasíttatik, hogy ez egyesületnek f. évi 4500 pftig emelkedő költségvetését az esztendőre évnegyedenkinti vagy havonkinti részletekben s az egyesület jegyzője, Csánády Ferencz nyugtatói mellett adja ki az egyesület rovására, mint visszatérítendő kamatlan segély kölcsönt jegyezvén ki a koronkénti kiadásokat.
Az Iparegyesület 1841 őszén alakult, jórészt Kossuth kezdeményezésére. Elnöke Batthyány Lajos, aligazgatója és legfőbb irányítója Kossuth lett. Rendeltetése Kossuth elgondolása szerint az volt, hogy a nemzeti ipar erősítésével járuljon hozzá az ország gyarmati helyzetének megszüntetéséhez. Első seregszemléje, az 1842 nyári iparkiállítás biztató kezdetnek bizonyult. Az Iparegyesület lapja, a Hetilap adott helyet Kossuth publicisztikai munkáinak, miután a Pesti Hírlaptól meg kellett válnia.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 1499.
Az iparegyesületet a neki visszajuttatott hasonló szövegű hátirattal értesítették a fenti rendeletről.
