Tanügy.
Tanügy.
I. Iparegyesületi leczkék. – Igazgató választmányunk koronkint jelentéseket szokott adatni magának az oktatási állapotokról, miszerint folyvásti tudomása lgyen az előadások menetéről, a hallgatóság számáról s a netaláni igényekről. Illy jelentések valának a tegnapi ülés elébe is terjesztve, s az irántuk kelt határozatnál fogva, ezennel a közönségnek is átadjuk, némi tanuságául azoknak, mik az iparos üzlet mindennapi foglalkodásiba vágólag a practicus munkásságra hatólag tanitatnak.
Dr. Nendtwich Károl ur, a m. évi october elejéről fogva következőket tárgyalt az átalános vegytanból: Szólott a timanyról (aluminium), annak különféle vegyeiröl, nevezetesen a timsóról s az agyag különféle nemeiről, az ultramarinnak műutoni előállitásáról, különféle lakkfestékekről. Továbbá az üveg, porcellain, wedgewood, kőedény, fayence, cserépedény, s tégla gyártásáról. – Ezekről átmenvén a nehéz érczekre, tanitott a festenyről (chrom); a mirenyről (arsenicum); dárdanyról (antimonium), cselenyről (mangan), sárganyról (uran), s végül a vasról, nevezetesen pedig ennek a természetbeni előfordulásáról, előadván a vasnak kiolasztását ásványaiból, az öntött-vas különféle nemeit, a vastárgyak öntését, a kovácsolható vagy rudvas előállitásának két különböző módjait, miknek egyike t.i. a kohmunka (Frischarbeit) hazánkban már régóta divatos, a másik pedig az ugynevezett puddling vagy kavarmunka csak most kezd meghonosulni nálunk; – végre tárgyalta az aczélgyártást részint a régi, leginkább a Németországban s nálunk is divatos módszer szerint a nyers vasból, részint pedig az ujabb, Angliában leginkább használt eljárás szerint, rudvasból.
Ez előadásoknak, mik ünnep- és vasárnapokon tartanak, hallgatója 60 körül volt.
260A hétköznapi kimeritőbb és szakszerübb leczkék tárgyai valának: eczetgyártás régi és ujabb mód szerint: – a szeszes forrás; nevezetesen a bor forrása, ennek kezeltetése és tartása, a különféle bornemek tulajdonságai, s azoknak nevezetesen a pezsgőbornak előállitása; – a serfőzés, ennek minden részletei s a ser előállitásának különféle módjai; – ezután a borszesz égetése, mellyről jelennen folynak az előadások. – E leczkéknek hallgatósága, mind egyénekben mind számra nézve természetesen különböző. Voltak a hallgatók között az iparkörben nálunk már dicséretesen ismert, s nagyon jelentékeny gyártulajdonosk, gyárvezetők stb. – Előadó ur pedig oktatását még avval is igyekezett practicusabbá tenni, hogy elvezette hallgatóit Próckler Ignácz ur eczetgyárába; Neswarba ur serfőzőházába; s a Józsefmalom öntődejében. –
Pauer Sándor Lépold ur, ásványtani előadónk azon programmhoz, mellyet a mult évben közlénk, hiven ragaszkodva, már a diszkövek ismertetéseig haladott; – hallgatóinak száma a szerint, mint tudományának egyik vagy másik tárgyáról értekezett, különbözött, – körülbelül 35–40 között volt; találkozott 18 kisebb nagyobb tanuló, több gyógyszerész, 1 kereskedő, 1 aranymüves, 1 kovács, 1 mezőgazda, 1 kőmüves, 1 baromorvos, 1 csizmadia, 1 gépész, ügyvéd stb. – Az ásványtanból még 10 leczke van hátra, s ezrét még a következő martius hónap ket első hetében is folytattatnak az előadások, noha, mint legközelebb hirdetni fogjuk, e hónapnak legelejével Virnau János ur a füvészeti előadásokat is meginditja. Az ásványtani előadások körül szives és hálás köszönettel értesül az igazgató választmány több ajándékokról, mikkel a tudomány és iparügy baráti ásványgyüjteményünket gazdagiták. – Jelesül nagyméltóságu gróf Keglevich Gábor ur ő exclja meghagyásábol Jassik Menyhért ur a tornai uradalomban levő némelly bányákból és hegyekről több ércz darabokat szolgáltatott be. – Tovabbá t. Miketz András ur, a nm. kir. kincstárnál titoknak, gazdag ásványgyüjteményéből olly gyüjteléket szemelt ki, melly a Pauer ur által előadott programmhoz képest a szükséges mutatványokat foglalja magában, e becses és tanulságos gyüjteményéből már 108 darabot adott be, s még folytatni szivesen megigéré. – Dr. Nendtwich Károl tiz különféle kőszénpéldányokkal kedveskedett.
Nttü Kronperger Antal ur magyar nyelvtani előadásainak hallgatói megint szaporodának a pesti lakosság minden rendü s osztálybeli férfiaiból, ifjaiból, sőt asszonyaiból is. Franczia nyelvi leczkéit is szorgalmas és nagy előmenetelt tanusitó ifjuság látogatja.
Glembay Károl ur rajztanitványainak száma már 64-re megy, s folyvást szaporodik ugy annyira, mikint mielőbb szükség leszen a felvételt a hely szüke miatt bezárni. Tandijas ifjaink is többen vannak, s a választmány azon pénzilleték fejében, mellyet Glembay ur hazafiui s ügy szeretete az intézetnek áldozott, több, öszvesen 37 pft áru rajzpéldányokat rendelt megvétetni, mik asztalosok, lakatosok, kőmüvesek, ácsok, kőfaragók és szobafestők számára a legjobb mintákat szolgáltatják.
Gelenczei M. Pál ur betüvetési s most már tértani előadásai 19 hallgatónak örvendenek, kiknek legtöbbjei mérnökök. – Február 7. 1846.
261II. Iparegyesületi rajzoktatói tanszékre csődület. – A haszon, mellyet jól vezetett rajzoktatás az iparos munkák nemesitésére gyakorol, – a siekr, mellyel az egyesületünk körében meginditott rajzoktatást t. i. Glembay Károl ur eddig folytatta, – s azon, mondhatni tódulás, mellyel a helybeli iparos fiatalság ez oktatást keresi: arra határozák az igazgató választmányt, hogy a rajzoktatást, mellyet eddig Glembay ur rendkivülileg adott, rendes otkatássá változtassa, s a tanszéknek ezutánra a közgyülésileg meghatározott tiszteletdijt kirendelje. A fenálló szabályok szerint pedig minden rendes oktatónak választásánál csődületnek kellvén tartatni: az a jövő martius hónap 13-kára tüzetett ki, felszólitatván mind azok, kik e tanszékre lépni ohajtanak, hogy ajánlkozásaikat e napra e jegyzőséghez beadni sziveskedjenek. A rajzoktatás az iparnak minden ágaira kiterjeszkedik, – minthogy azonban a választmány épen sem akarja, hogy oktatója csupán másoltató rajzmester legyen, sőt inkább óhajtja, hogy az idomzatok különféle viszonyait tudományosan és okadolva fejtegethesse a tanitványok előtt: annálfogva az ajánlkozóknál különös ajánlásul fog tekintetni, ha azok a tectonica tanaival ismereteseknek bizonyitandják magokat. Az egyesület pénztára 150 p.ft. tiszteletdíjjal honorálhatja csak az oktatót, – de órái nem is lesznek advák, csak ünnep- és vasárnapokon délelőtt 9–12-ig. Mint minden választásoknál, ugy a rajzoktatóságnál is ismertető leczkére lesznek az ajánlkozók meghiva. – Februar7. 1846.
Csanády, jegyző.
A pesti müegyesület vasárnap f. évi február 15. délelőtti 10 órakor a nemzeti casinóban rendkivüli közgyülést tartand, mellyre a t. cz. részvényesek minél nagyobb számmal megjelenni, tisztelettel kéretnek. A közgyülés rendeletéből közli
Ritter Sándor
egyesületi titkár.
egyesületi titkár.
