Boucherie jelentése a földbe ásott fák eltartásáról.
Boucherie jelentése a földbe ásott fák eltartásáról.
Azon közelményeim óta, mellyeket e tárgyban az academiának benyujtotta nehány évek multak el, mellyek alatt a fák eltarthatásáról megkezdett kisérleteimet soha félbe nem szakasztottam. Azon darabok, mellyeket mostan bemutatok az academiának, bizonyságot tesznek kitürésemről, s megerősitik elébbi kisérleteim eredményeit. Kisérleteimnek azon biztosságot és pontosságot akartam adni, a melly mulhatatlanul megkivántatik a számos nagy érdekekkel biró s különféle fanemeket használó műipar körében, s kivánsággal vártam azon alkalmat, mellyben sokféle fanemeket elkészithessenek, s azután azokat, a hirtelen romlásokat előidéző befolyásokat kitehessem.
Ezen alkalom ez előtt három évvel adta elő magát, midőn a tengerészet ministerétől azon megbizatást vettem, hogy a compiegne-i erdőkben fákat készitsek el. Az ottani eredmények azok, mellyekről közleményeimet előterjesztem. –
1842-ben november hónapban 100 darab különféle nemü fát vágattam, akkora hosszúságban, mint a vasutak küszöbeihez kivántatik.
Némellyeket közülök természeti állapotjokban hagytam.
Nagyobb részök azonban átalánosan, mentőszereknek használt folyadékokkal beitattatott.
Tiz darab közülök scak félig itattatott be hosszában, a nevezett folyadékokkal. Miután el voltak készitve, egy kőfallal körül keritett helyen, a mellém adott tengerészi biztos, az erdőfelvigyázó stb. jelenlétében földbe ásattak; a kisérlet idejéről, a fák minőségéről stb. jegyzőkönyv vétetett és három példányban készittetett el. Egy példány az erdőszeti felvigyázó kezében maradt, másik az uradalomnak adatott által, harmadik nálam hagyatott.
Három év multával 1845-dik eszt. november hónapjában a fentebb emlitettek, nem különben a compiegne-i polgármester és az oise-i hajózás főmérnökének jelenlétében a fák kiásatásához fogattam, melly alkalommal következő eredmények tüntek elő.
1) A természeti állapotjokban hagyott fák, mindenféle fanemből annyira megromlottak, hogy mind két végöknél , tompa eszközzel, kevés bajjal beléjök lehetett hatni, s az egész felületet könnyü erővel szétmorzsolni.
2) Az egészen elkészitett fák, tökéletesen romlatlanul maradtak, sőt úgy látszik, hogy földben létök ideje alatt még erősödtek is.
3) A félig elkészíttettek, mindenek felett a leghatározóbb eredményt adják. Minden bizonnyal az egyik és másik féldarab, ámbár ugynazon nemü és szerkezetü fából áll, a legfelötlőbb különséget tünteti elő; az elkészitett féldarab egészségesen maradt, s legalább is ugyan azon ellentálló erővel bir, mint a hasonfaju uj fa; a másik el nem készitett 356féldarab, legkisebb erő is szétmorzsoltatik, s rajta gomba és penészférgek tanyáznak.
Hogy ezen eredmények gyakorlati hasznairól meggyőzettessünk, elég leszen a következendő észrevételekre forditani figyelmünket.
Vaspályák épitésénél, például a küszöbök lerakásához eddig csak a cserfa derekának belmagvát lehetett használni, mivel másnemü fa, sőt a cserfának is külső felülete berakatása után csak hamar rothadásba megy által, mint ezt Belgiumban s másutt tett tapasztalatok bebizonyitották. Kisérleteim szerint már most többnyire majd mindenféle nemü fák és a cserfának külseje is ugyan azon szolgálatot teheti mint ennek belső magva, sőt az elkészitett fa még ezeknél is elsőbbséggel bir, mivel három évi elásatás után legkisebbé sem változott, noha a cserfa, ugyan azon körülmények között, mind erejében, mind tartósságában észrevehetőleg veszt.
Az előterjesztett eredményekből kitetszik, hogy belőlök a bányászatra és szőlőmivelésre mennyi haszon hárámolhatik; tudjuk ugyan is hogy szőlőkarókra és bányászati ácsmunkákra Francziaországban évenkint 10 millio frank megy fel. A félig készitett fadarabok fa-savannyal, az egészen elkészitettek részint rézvitriollal, részint fa-savannyal és sósavanyos mésszel, s a harmadik rendüek, highalvag (Quecksilber-sublimat) és konyhasó kettős savval itattatnak be.
A költség semmi esetben sem hág fölebb egy stére-n (Stére = 31 köb láb) 4 franknál.
