Geologiai töredékek.
Geologiai töredékek.
(Folytatás.)
Island szigete majd egészen vulkános alkotásu. Lávamezök, szakadozott szirtek, hamuhegyek s égető meleg források, gőzölgő kénmocsárok váltogatják egymást benne. Tüzokádói közt a Hekla legismeretesb, s igen gyakran van borzalmas munkásságban; meleg forrásai közt pedig a nagy Geiser nevezetesb, melly a maga 10–12 láb vastag meleg vizoszlopait, gyakran nagy szikladarabokkal keverve, 90 láb magosra is fellöki. Ezen fövő viz hemzsegése, összeköttetve a föld alatti tüz mormolásával irtózatosan-szép hangversenyt tüntet elő mulatásul az aczélkebelnek. – 1774 O-Gvatemalát Középamerikában Fuego tüz- és Agua vizokádó hegyek semmivé tették, mintegy 30000 ember lelte is halálát. 5000 rajoskodó egy templom falai közt keresett menedéket, a mi rájok nézve valóban is szerencsésen ütött ki, az egyház erős falai daczolván a romboló vésszel. –
Gyakran buknak fel a tenger fenekéből is tüzokádók s vagy megint eltünnek, mint a Julia nevü Sicilia szomszédságában 1836, vagy mint szigetek fenmaradnak, mint lehetett a dolog Stromboli és Volkano nevüekkel. Az amerikai vizokádók néha halakat is hánynak ki, s még pedig nem tengerből, hanem saját örvényéből hányja azt.
A földrengések összeköttetésben látszanak lenni a vulkánokkal. Gondolhatni ezt onnan, hogy a vulkánok körül nemcsak leggyakoribbak, sőt legerősbek is; általában a vulkán kitörését megelőzni szokták. Vagynak azonba helyek, mellyek tevőleges vulkánok nélkül gyakran szenvednek földrengést, p. o. az afrikai északi partok, China és Japán, Dalmatia, hol Ragusa 1843 és 1844ben még szorongatóbb állapotba jutott, mint a millyenben 1667ben szenvedett volt. –
A természetei jelenetek ezen legborzalmaskiba különféle módon mutatja magát. Néha hullámzó alakban, néha vizirányos menetben, most csak kis darab földön mutatkozik, majd egyik földrészből a másikig terjed, s a közbeeső tengert is fellázasztja. Tartása ideje is szintilly különböző; néha csak egy vagy két másodperczig vagy egy-két, perczig de néha napokon, hónapokon, sőt éven át jelenkezik. Ritkábban mutatkoznak az örvényalaku földingások. Némellykor alig érezhető a földingás, máskor pedig pusztulás és rettenet 354kisérőik. Egy természettudós azt mondja, hogy a tüzokádók és földingások közt tulajdonképen semmi lényeges különbség nincs, kivevén a tüzokádók rendes torkát és kihányásait, minden többi jelenetek, u. m. föld alatti moraj, a föld hánykodása, s ollykori megrepedése, sőt az olvadék kiömlése stb. koronként a földingásnál is elő szoktak fordulni, ha szinte tüzokádoktól távol esnek is. Ezen jelenetek nagyobb része a legközelebbi földingásnál is (1843) mutatkozott, midőn a nyugotindiai sziget Guadeloupe, s fővárosa Pointe-au-Pitre 15000 emberrel csaknem egészen semmivé tétetett. –
Némelly földingások olly borzasztók voltak, hogy a helynek, hol véghezmentek, egészen más szint adtak, roppant szikladarabokat szaggattak le a közel fekvő hegyekről, sőt egész hegyeket leromboltak, s azoknak romjaival a szomszédos völgyeket elboritották. Patakok, folyók, tavak létezését megszüntették, a forrásokat más helyekre tettek által. Tengerek vagy bevonulnak partjaikról messzire, vagy óriási hullámözönnel rontnak a szárazra. Ezen jelenetekkel rendszerint a legdühöngőbb orkánok egyesülnek ugy, hogy a természet minden elemei a legborzasztóbb forrongásban látszanak lenni.
Délamerikában a perui köztárasság fővárosa Lima kétszer ért már illy rettentő és pusztitó jelenést. Az első 1586 adta elő magát, midőn a tenger és száraz mintegy 100 mfnyi kiterjedésben a legborzasztóbban megrázatott, s több emberek a legnyomorultabban vesztették éltöket. A tenger ekkor 14 öllel állott felebb rendes állásánál. A második még szörnyübb 1746 történt, midőn a főváros lakói közül csak 3000 tarthatta meg éltét több mint tiz annyi számból, Callao kikötőváros 4000 lakosából pedig scak 2. Ezen várost egészen elnyelte ez alkalommal a tenger, s romjai vizcsendben ma is kilátszanak a tengerből. –
1692 hasonló pusztulás érte Jamaikát, különösen Port-Royal nevü városát. Ezen város egy részét tengerhab nyelte el, másikát földhasadás, egy harmadikát pedig az erős rázás rombolta földre. Nehány szomszédos hegycsucs mint golyó gurult alá, a földi homok kavarogva emelkedett a légbe, s ezen légörvény olly hatalmas volt, miszerint inkábbb kellett az embereknek ovni magokat a felkavartatástól mint a leveretéstől. A földből források is fakadtak ki, s a kifolyt vizből nagy terjedelmű posvány képződött. Nem különben éghető anyagok s láng tört elő a meghasadozott földből. Mi egy illy természeti rémtüneménynek szörnyűségeit nem tudjuk eléggé képzelni. Megjegyzésre méltó, miszerint ezen esemény után a halandóság is darab ideig nagyobb volt Jamaika szigetén.
1783 Messina (Siciliában) földrengés által ugyszólván egészen semmivé tétetett. A végperczek előtt a várost minden felől vizfal vette körűl, s ugyszólván ostromzár alá vetette, hogy a veszély elől senki el nem futhatott. Itten a veszély rendkivüli volt, de koránsem olly nagy mégis mint 28 évvel az előtt Lissabonban Portugal fővárosában.
1755 Mindszent napján délelőtt 9–10 közt esett ezen borzalmas történet. Az első löketés, melly mint egy 6 másodperczig tartott, földre rombolta a legpompásabb épületeket, u. m. a királyi palotát, templomokat, kolostorokat stb. mint valamelly kártyavárakat, s romjaik alatt 30–40000 ember lelte sirját. Azonközben gyulás is ütött ki, melly három álló napig tartott. A várost átfolyó Tajo, s a közel levő tenger kiütöttek partjaikon, s a viz 40 lábbal emelkedett 355fölebb szokott állásánál, de az áradás ismét sebesen visszavonult. Ezután éhség állott be, s két lat kenyeret egy font arannyal fizettek. A szükség rablást és öldöklést hozott elő s az összedüledezett város körül akasztófák emelkedtek föl. De ki tudna egy illy jelentést megfelelő vonásokkal lerajzolni? – Ugyan ekkor egész Portugalliában, sőt az atlanti tengeren is 30 mfre be, földingást éreztek és az egész összesen 6 perczig tartott. –
