Egyesületi mozgalmak.
Egyesületi mozgalmak.
A tengerhajózó társaság f. 1846. évi november 10-kén, esti 5 órakor közgyülést fog tartani, mellyre a t. cz. részvényesek az iparegyesületnek ujvilág-utczai Ilkey-féle házban levő szállásán megjelenni kéretnek. A bizottmány rendeléséből.
Iparegyesület. Az ásványtani előadásokat Virnau János, természet leirati oktató ur a jövő nov. hónap 3-kán fogván megkezdeni, e tudománynak baráti tisztelettel figyelmeztetnek, miképen az ez évi télszaki leczkerend szerint az ásványtani előadások hetenkint kétszer, kedden és csötörtökön, délután 3–4 órakor fognak tartatni f. évi november, december s jövő évi januar és februar hónapokban. A tárgyalás alatti ásványok lehetségig mindenkor természetben fognak előmutattatni, miután ő fölségének, dicsőségesen uralkodó királyunknak fejedelmi ajándékából, s több lelkes hazafiak adományából ásványtani gyüjteménye az iparegyesületnek már is meglehetősen gazdag. Az előadások különös tekintettel és kiválólag a technikára is fognak vonatkozni. Oct. 26. 1846. Csanády, jegyző.
1438Iparműtár. Fél éve, hogy e vállalat megindult. S mert erőinek gyöngesége, mert az első megindulásnál természetes ismeretlenség, máskép nem engedék, csak féligmeddig fölszerelve, csak téltul ellátva, de mert a szükség sürgetően parancsolt, sietvést, kényszeritett hamarsággal nyittatott meg. – S még is köszönet a védegyeleti mozgalmak hatályának, köszönet gyárnokaink, s müveseink derék szorgalmának, s köszönet végre már nem egynehány, hanem már sokasodott számu kereskedőink hű csatlakozásának nemzeti iparunkhoz, mégis megállott intézetünk, s mig a mutatkozott részvétnek e körülmények szerint legjobb igyekezettel szolgált: mindig nagyobb és nagyobb igényeket költött maga iránt, mindig terjedtebb és terjedtebb mezőket hóditott meg a hazai iparművek kelendősegének ugy annyira, miszerint méltán lehet reményleni, hogy a védegyleti mozgalmak ezentul már majd kereskedelmi mozgalmakká alakulnak át, – a közönség védegyleti lelkismeretesség már kereskedői becsületes számitások által fog szolgáltatni.
Iparműtárunknak ugyan is már fél év óta folyvást sikerült egyetlenül, tisztán hazai készitményekkel látni el érdemes közönségét, és megmutatta, bebizonyitotta azt, miképen belföldi gyártmányokkal igen is mind kellően, mind olcsón lehet szükségeinket pótolni, hogy hazai gyárnokaink mellőztével sem gazdaság, sem nyereség a külföldről hordatni gyüjtelékeket, – hogy végre lehet kereskedői vállalatot kizárólag hazai iparmüvekre alapitani ugy, hogy meghozza becsületes gyümölcsét, mellyet a kereskedő méltán igényelhet, s lekötelezheti a közönséget, magasabb követelései mellett is.
E példa által inditatva már több vidéken fiók-raktárak állitattak kereskedők által, kikben a józan számitás, mert becsületességen alapul, a hazafiui indulatokat ki nem oltja. – Igy
Fiókraktár van már:
Szombathelyen, hol Donászy Károl kereskedő gazdag fölszerelésü telepében kizárólag csak hazai készitményekkel üzendi kereskedését. S Vasmegye méltán örvendhet e fiának, ki tehetség, szorgalom s akarat tekintetében egyaránt hivatva van hazai iparunk hathatós istápolására.
Zalának már több kereskedője csatlakozott egész hüséggel honi iparunkhoz.
Nagy Kanizsán Vojdits György kereskedő, mellőzve minden külföldit, csupán belföldi szövetekkel látta el boltját, miszerint a védegyleti közönség teljes megnyugvással vásárolhasson nála, s föltétlen bizodalmával ajándékozhassa meg, mit valóban megérdemel. Szinte
Nagy-Kanizsán Schertz és Weismandl kalmárok is megkezdék a belföldi szövetek árulását.
Zala-Egerszegen, Fischer Jakab kereskedő nagyban látta el boltját hazai művekkel; – Kublin Dániel pedig már régóta vásárol kereskedése számára tetemes mennyiségü szöveteket.
Mármaros-Szigeten, Várady nr fiókraktárt állitand a jövő hónapban, s kizárólag magyar készitményeknek fog vidékén piaczot biztositani.
Nagy-Váradon részvényekre alapitatik most egy nagyobbszerü fiókratári vállalat, mellynél a lelkesedés hazafiui melege, parosulva józan vállalkozói tapintattal, kétségtelenül 1439haszna viruland föl mind a vállalatnak, mind iparunknak.
Zomborban, az ottani védegyleti osztály hasonlag nagyobb pénzöszveget adott már össze egy fiókratár fölállitására, melly hazai iparunknak egy ujabb és hathatós bazárja leendjen.
Alólirott igazgató valamint figyelemmel kisérendi a hasonló mozgalmakat hazaszerte: ugy kötelességének tartandja felőlük a tisztelt közönséget koronkint tudósitani, s megnevezni az egyes kalmárokat is, kiknél biztosan vehetni hazai műveket.
Jelenleg hálás köszönetét fejezi ki a mult debreczeni vásáron mind a közönség mind a kereskedőség részéről tapasztalt fogadtatásaért, s ezennel közli a nála vásárt tett kereskedők tisztelt neveit:
Abrudbányáról: Gergelyffy Antal; Békésről: Koszta Gergely; Csengerről: Bordigó Farkas; Debreczenből: Molnár Sámuel, Szikszay József, Kardos László, Szabó Lajos, Papp Sándor, Megyessy Lajos, Koncz Lajos, Nánássy Imre, Sáska László, Hőke József, Pethő Sándor, Némethy József, Szwetits Mátyás, Szathmáry Mihály, Warga József, Bognár Mihály; Déváról: Issekutz Lázár; Kardszagról: Nikolits Miklós; Kereszturról: Novák Antal, Papp Miklós; Kőrös-Tarcsáról: Szakáll Antal; Marosvásárhelyről: Kondray testvérek; Nádudvarról: Lázár Jánosné; Nagybányáról: Csausz testvérek; Nagy-Váradrül: Tamásyné; Nyiregyházáról: Gróf György, Ofenbanyáról: Csiky Lázár; Roffról: Márton Demetger; Szamosujvárról: Mersza János; Szathmárról: Lengyel zakariás, Török Simon, Ember Kajetán; Szinyérváraljáról: Lengyel András; Törökszent-Miklósról: Stern Farkas.
Ezeken kivül számos kereskedő urak vásároltak kisebb mennyiségben.
Alólirott jövőre is reménylve hasonló szives fogadtatást: elhatározá magát a debreczeni vásárt ezután is legujabb izlésü s gazdag választéku raktárával meglátogatni. Végre
Alázatos köszönetét fejezi ki tek. Bihar vármegye iránt is, melly posztó és papirosbeli szükségeit az iparműtár által födözteti szerződésileg. Alólirott pontos készséggel ajánlkozik a többi megyei és városi hatóságoknak is alkalmas, jutányos joszággal szolgálni, s kecsegteti magát biztos reménynyel, hogy szolgálatával mind az iparműtárnak mind a hazai iparnak becsületére válandik. – Nagy József, az iparműtár igazgatója.
Mester-inasiskola. Az ezen intézet ügyében tegnap tartott közgyülés elhatározá, hogy a csötörtöki óra ezután vasárnapra tétessék át, s e szerint ezentul hetenkint vasárnap, hétfőn és szerdán legyen nyitva a mesterinasiskola télen esti 5–7, nyáron esti 6–8 óra között az iparegyesületnek ujvilág-utczai, Ilkey-féle házban levő szállásán. E változtatás már a most ránk következő vasárnapon, noember 1-ső napján fog életbe lépni. – ugyan ez alkalommal bizottmányi tagokká választattak a már meglevőkön kivül: Gelenczei M. Pál; Hatossy istván, Horváth Fer., Kiss Kár. kapitány, Kiss kár., Klasszy Venczel, Kocsis Mátyás, Lőssel Farkas, Reinhardt István, Szilágyi István, tóth Gáspár urak. – Végül köszönettel jegyeztetett föl Lössel Farkas urnak a czukrásztestület nevében tett azon ajánlata, miszerint testülete a 1440mester-inasiskola szükségeinek fedezéséhez évenkint 4 pfttal járuland. Oct. 26. 1846. Csanády, jegyző.
